A bõr primer festékhiányával járó kórkép világszerte népbetegség (a lakosság 1,5 %-át érinti. Ennek ellenére nem érdemelt ki nagyobb figyelmet az orvoslásban, mert csak esztétikai panaszokat okoz. Igaz, 20-30 %-ban társbetegségek is kísérhetik: pajzsmirigy-gyulladás, gyomorsavhiány stb.

A ránc a bõr rétegeinek harmóniájában történt változások eredménye.

Ha akár a hámréteg víztartalma, akár az irha rugalmas rostjainak mennyisége nagyobb mértékben csökken, vagy a támasztó zsírszövetben vizenyõsödés lép fel, gyûrõdések alakulnak ki a kültakarón.

Így a ráncosodás lehet betegségek kísérõ-jelensége, okozhatja fényártalom, de leggyakrabban a kor velejárója.

Ennek az az oka, hogy mindhárom rétegben végbemennek a fenti változások, szövettanilag azonban legjellemzõbb a hámréteg elvékonyodása mellett a kollagén- és más rostok durva összecsapzódása illetve megkevesbedése.

Mivel a bõr is a lélek ( és a szervezet egészének ) tükre, fiatalságát a mértékletes, egészséges táplálkozás és testmozgás, a szellemi kondíció megõrzésével lehet meghosszabbítani.

Fontos a vitaminokban, ásványokban, fehérjében gazdag étkezés, a szénhidrátok és zsírok fogyasztásának mérséklése, a bõséges folyadékbevitel ( napi 2-2,5liter).

A bõr rugalmas rostjait közvetlenül károsító (ráncképzõ) és DNS-töréseket okozó (rákkeltõ) fényártalom elkerülésére a magas faktorszámú fényvédõk alkalmazása ajánlott. Ezek a számok a készítmény hatásfokát mutatják. Ajánlatos a legma-gasabbal kezdeni a napozást, utána lehet gyengébbel folytatni.

Dr. Kohán József
bõrgyógyász-kozmetológus

A pikkelysömör világszerte elterjedt, genetikai alapon létrejött, hajlamosító tényezõk által provokált bõrbetegség. Bár megjelenése néha igen bizarr - emiatt a betegek szociális beilleszkedése nehéz - , fontos leszögezni, hogy nem fertõzõ.

Ki ne járt volna úgy egy-egy nyáron, hogy szinte pihenése elsõ napján leégett a napon megkeserítve ezzel az egész nyaralást? Amellett, hogy nagyon fájdalmas tünetekkel jár, néha veszélyes napszúrás is társulhat a bõrtünetekhez, ami már fejfájással, akár eszméletvesztéssel, lázzal is járhat. A bõrpír már másnap megjelenik, heves viszketés, méginkább fájdalmas ödéma alakul ki testszerte, ami akár hólyagos, másodfokú égési tüneteket is produkálhat.

Anyajegyeknek nevezzük az általában már születéskor a bõrön látható bõrdaganatokat, amelyek azonban a hámszöveten, és a bõrfüggelékek (szõrtüszõ, faggyúmirigy, verejtékmirigy) szövetein kívül akár ér-, vagy idegeredetûek is lehetnek. Leggyakrabban anyajegyeknek mégis a bõr festéksejtjeibõl kiinduló, de vegyes sejtekbõl összetett, jóindulatú daganatokat hívjuk latinul naevusnak.