Az elhízás magyarországi elõfordulása a felnõttkorú lakosság körében mintegy 20 százalék, a túlsúlyosok aránya pedig 47 százalék. Az elhízás (obezitás) kialakulásában és fennmaradásában az egyén genetikai adottságain, továbbá táplálkozási szokásain és életmódján kívül a szocio-ökonomiai tényezõk is lényeges szerepet játszanak. Az elhízás megelõzése és eredményes kezelése viszont nemcsak számos tudományos területet érintõ kutatási, hanem társadalmi összefogást is igénylõ feladat.

Többek között ennek fontosságára hívta fel a Magyar Elhízástudományi Társaság és az Országos Egészségfejlesztési Intézet mai „Sétálj az egészségedért" programja. A szándékok szerint országossá terebélyesedõ mozgalmat April Foley, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, Dr. Halmy László, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke, Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet fõigazgatója és Monspart Sarolta tájékozódási futó világbajnok indította el a Margitszigeten.

Mint az érdeklõdõk nagy csoportja elõtt a rendezvény házigazdái kifejtették, aAz elhízás biológiai oka nem más, mint az energia felvétel (ételek és italok) és az energia felhasználás (anyagcsere és mozgás) közötti egyensúly hiánya. Amennyiben az energiabevitel meghaladja a felhasználást, a különbözet zsír formájában raktározódik a szervezetben.

A súlytöbblettel rendelkezõ személyek testsúlycsökkentése csak mozgásprogram és energiaszegény étrend együttes alkalmazásával oldható meg sikeresen. A mozgásprogramok kivitelezésének azonban határt szab a sportlétesítmények esetleges hiánya, illetve a rendszeres használatukkal járó anyagi és idõbeli kötöttség. Így lakosság szélesebb köreiben megvalósuló hosszú távú mozgásprogramok esetében a létesítmény használathoz és az anyagilag megterhelõ felszerelés beszerzéséhez nem kötött, rugalmas szabadidõ felhasználással járó, az edzettségi állapottól és anyagi helyzettõl függetlenül mûvelhetõ mozgásprogram kialakítása a megfelelõ módszer.

Az ilyen feltételeknek megfelelõ, korábban széles körben alkalmazott futás lényegesen nagyobb megterhelését jelent az elhízott személyek alsó végtagjainak izületeire, ezért a mozgásprogramban a gyaloglás tûnik megfelelõ megoldásnak.

A gyalogló program során a kis, közepes energiaigényû kezdeti terheléstõl számítva fokozatosan növekvõ sebességû, tempós gyaloglás írható elõ. Lehetõség szerint ellenõrizzük a megtett napi lépésszámot, kilométereket és a leadott energiát kcal-ban.

Az elhízottak a napi gyaloglást minden esetben csak a kellemes érzés megmaradásáig folytassák, és a táplálékbevitel energiáját a szervezet igénye szerint 1000-1500 kcal/nap értékek között tartsák. E testsúlycsökkentõ módszer alkalmas a test-, és zsírtömeg, valamint a szív- és érrendszeri kockázati tényezõk csökkentésére is.

Forrás: Weborvos