A statisztikai adatok a bõrdaganatok tekintetében valóban ilyesztõek, 10 évente a bõrön elõforduló rákok megduplázódásáról lehet beszélni. Ideje komolyan venni a problémát, és sürgõsen tennünk kell ellene.

A bõrrákok közül leggyakrabban az egyébként kevéssé veszélyes karcinóma bazocellulare vagy bazalióma érdemel elõször is említést. A korábban 60-80 évesek arcán, fején megjelenõ, bõrszínû, kissé erezett, gyöngyházfényû daganat közepén gyakran kifekélyesedik.

Szívesen fordul elõ testnyílások közelében, leginkább az orron, fülön, ajkon szem körül. Ilyen lokalizációban - viszonylag lassú és kevéssé invazív növekedése ellenére - "lerághatja" a porcot (ulcus rodens = maró fekély), s ha például a csontok mellett a koponyaûrbe is betör, a beteg életét komolyan veszélyeztetheti.

Szerencsére ritkán ilyen agresszív, s csak kb. 2 ezrelék valószínûséggel ad áttéteket, így ma inkábba a "semimalignus", kevéssé rosszindulatú jelzõ vonatkozik rá. Saját megfigyeléseim is alátámasztják viszont, hogy egyre korábbi életkorban jelenik meg, mégpedig a fénytõl elzártabb bõrteületeken, így a törzsön is. Gyakran csoportosan jelentkezik (multiplex), és a kor elõrehaladtával a bazalióma újra és újra megjelenhet, ezért a betegek szûrése (mely nálam ingyenes) nagyon fontos.

A másik hámeredetû rák, a karcinóma planocellulare vagy valódi laphámrák hasonló lokalizációk mellett a testen még több helyen mutatkozhat. A felhányt szélû, hamar kifekélyesedõ tumor szintén bõrszínû, de a bevérzések miatt külleme is sejteti, hogy agresszívabb, s néha valóban nagyon hamar ad áttéteket a közeli nyirokcsomókba, sõt ritkábban belszervekbe is.

Kialakulásban szintén fontos a napfény-expozíció, de kialakulhat régi hegekben, gyulladások nyomán (röntgenbõr, égési hegek stb.). Kiemelkedõ fontosságú formája az ajakrák, mely esetében legtöbbször az alsó ajkon jelentkezik. Bizonyított a napfény kártékony hatása mellett a dohányzás (pipa) szerepe. A nemiszervek rákja esetében gyakran találunk vírusos fertõzést (kondilóma, herpesz), ezért fontos az ilyen irányú szûrés is.

A melanóma malignum a szervezet legrosszabb indulatú daganata. Festéksejtes eredetû, így anyajegyekbõl is kialakulhat (3% valószínûséggel), a szövettani anyagokban az eredeti anyajegy maradványát csaknem mindig meg lehet találni (80%). A legjellegzetesebb és legkönnyebben felismerhetõ bõrrák színe csaknem mindig fekete vagy nagyon sötétbarna. Minél vastagabb, kiemelkedõbb, egyenetlen szélû, s minél több kísérõ tünete van (nedvezés, vérzés), annál rosszindulatúbb.

Sajnos, néha igen korán ad áttéteket, és nemcsak a környéki nyirokcsomókba, hanem belsõ szervekbe, elsõsorban a májba, tüdõbe, agyba, csontokba. A beteg további sorsa érdekében ilyen irányban végzett vizsgálatokkal kell kizárni e metasztázisok jelenlétét. A primer daganat szövettani felépítése, vastagága, nyugtalansága elõre vetítheti a rosszabb túlélési esélyt, ezért mindig igyekezni kell a daganat totális eltávolítására mûtéttel, s hisztológiai vizsgálatot kell végezni.

A másik két bõrrákkal együtt ma már biztosan tudjuk, hogy a fény szerepe a genetikai faktorok mellett a legfontosabb. A korábban ártalmatlannak vélt UV-A sugárzás éppúgy kiválthatja, mint az UV-B vagy UV-C, ezért a szoláriumok használóit is fenyegeti a bõrrák, elsõsorban a melanóma kockázata. Emellett a túlzott napozás, fénykezelés hatására más bõrkárosodások is kialakulhatnak. Ezekrõl más oldalaimon is olvashat információt.

Mindhárom daganat súlyosabb formáiban vannak kidolgozott utókezelési sémák, melyek biztosítják az optimális feltételeket a gyógyuláshoz. Ezel világszerte kezelési központok foglalkoznak.

A kezelésnél fontosabb azonban az idõben történõ szûrés illetve a "prekurzor" (rákmegelõzõ) elváltozások (diszpláziás anyajegyek, sötétebb pigmentfoltok, lentigók) eltávolítása, hiszen ha eltávolítjuk õket, nem alakulhatnak át rosszindulatúvá. Természetesen ilyenkor is végzünk szövettani vizsgálatot a diagnózis (és a prognózis) tisztázása céljából, leégetéssel, lézerrel nem távolítunk el gyanús tumorokat.

Dr. Kohán József
bõrgyógyász-kozmetológus