Józsa Petrát először két éve mutattuk be Önöknek. Az életvidám kislány betegségtörténete néhány hónapos korában kezdődött, de évek kellettek ahhoz, hogy megszülessen a végleges diagnózis. Petra egy olyan ritka genetikai betegségben szenved, amelyből eddig összesen 50 esetet ismernek a világon. A carpotarsalis osteorysis syndroma, röviden MCTO nemcsak ritka, hanem jelenleg gyógyíthatatlan betegség is.

Március az endometriózis hónapja. Annak a betegségnek a hónapja, amely krónikus, jóindulatú, és amely a nők 10%-át érinti. Fájdalmas menstruációval, olykor belső szervi összenövésekkel, meddőséggel jár. Ebből az alkalomból szervezett egész estés programot az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány a szegedi Katolikus Házban. Riportjainkban szakértők, orvosok és érintettek szólalnak meg, a következő fél órában tehát mindent megtudhatnak az endometriózis tüneteiről, kezeléséről, és arról, mi lehet a kiút a gyötrő fájdalmakból testileg és lelkileg.

A Diagnózis mai adásának vendége Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetője. Professzorral úrral kísérletet teszünk arra, hogy összegezzük mindazt, amit eddig a koronavírusról megtudhatunk. Megtanultunk távolságot tartani, otthonról dolgozni, maszkot viselni, társas kapcsolatainkat a virtuális térben megélni. De mit tanult a covid-19-től a virológia?

Tandari Zita Szegeden él, két gyermek édesanyja és sclerosis multiplexes. Világszerte egymillió embert érint ez az ezerarcúnak nevezett kór. Ebben a neurológiai betegségben kétszer annyi nő érintett mint férfi. Mivel az első tüneteket legtöbben 20 és 40 éves koruk között észlelik, ezért felvetődik a kérdés, vállalhat-e gyermeket az SM-mel küzdő fiatal nő. Korábban az orvosok nem javasolták, sőt kimondottan ellenezték ezt. Mint Zita példája is mutatja, mára változott a helyzet. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a vizsgált esetek többségében a terhesség és a szülés hosszabb távon nem változtatott a betegség kórlefolyásán. A kisfilmet a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány készítette.

30 év, 3 dél-alföldi megye, csaknem 25 ezer megmentett kisbaba – ez a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány mérlege. Csak 2021-ben 84 ezer kilométert tettek meg, hogy a kicsiket a számukra megfelelő ellátást biztosító központokba szállítsák, de már a Szolgálat mentő gépkocsija úgy működik, mint egy mozgó intenzív osztály. Hiszen az élet első perceiben, óráiban történt mentés elmaradása e gyermekek életkilátásait és a későbbi évek életminőségét döntően meghatározza.

Mai adásunkban olyan nőkről láthatnak riportokat, akiknek élete jelentősen megváltozott egy-egy betegség következtében. Ketten közülük a Covid járvánnyal vették fel a harcot, heteket töltöttek kórházban, műtüdős kezelést is kaptak. Gyógyításukról vendégemet, Babik Barna professzort kérdezem.

Adásunk végén pedig egy olyan autoimmun betegséggel küzdő nőt mutatunk be, akinek első tünetei között a szemgyulladás szerepelt. A Devic-szindróma következtében egy időre a járását is elvesztette, de ma már aktív, szinte tünetmentes életet él. Bővebben...

A stroke még mindig a vezető halálokok közé tartozik hazánkban, bár jelentősen kevesebben halnak bele, mint 20-30 évvel ezelőtt. Ez viszont azt is jelenti, hogy egyre fontosabb szerepe van a betegek esetében a rehabilitációnak. Erről beszélgetek vendégemmel és erről szól kisfilmünk is, amelyben Détári Vilmosnak, a Szent Vincent Rehabilitációs Központ alapítójának történetét ismerhetik meg. Hamarosan újraéled a természet és ez elhozza magával az allergiás tünetek jelentkezését is. Az allergénspecifikus immunterápia, amiről adásunk második fele szól, nekik jelenthet hosszabb távú megoldást.

Bővebben...

Mai félóránkban szó lesz egy olyan szimultán műtétről, amelyet hazánkban először Szegeden végeztek el, megmentve ezzel egy 85 éves férfi életét. Szintén Szegedhez kötődik az a világelső operáció, amelynek során egy mély agyi stimulációs elektródát ültettek Parkinson-kóros betegbe. Az Ormos Intézet kisfilmje pedig az érelmeszesedés következményeit taglalja.

• a méhnyakrákról, szegedi diákok diagnosztikai módszere a rák korai felfedezésére
• Szemszárazság

Mai adásunkban a neurodegeneratív és immunológiai kórképekkel foglalkozunk. Vendégeimmel, Vécsei László professzorral és Papp Csabával egy erről szóló, nemrégiben lezárult programról beszélgetek. Ehhez kapcsolódik a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkája is. Az Ormos Intézet filmjéből pedig az inzulinrezisztenciáról tudhatnak meg többet.

Meseterápiáról, felépülés a melldaganatból, segítség egy családnak és a fogyókúra titka...

• Batthyány-Strattmann László-díjjal kitüntetett Babik Barna, az SZTE SZAKK, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet igazgatója szakmai hitvallásáról és a járvány okozta feladatokról beszél.
• Rengeteg oka lehet a hajhullásnak, a legújabb például az, hogy poszt-covid tünet is lehet. Amíg a férfiak jobban, addig a nők ezt sokkal nehezebben viselik. Elveszthetik önbizalmukat, akár még depresszióba is eshetnek emiatt.
• Egyre többen végeznek covid-tesztet a negyedik hullámban. Nemcsak a gyógyszertárakban elérhető, pár ezer forintos gyorstesztek fogynak el egyik napról a másikra...
• A testről készített “hőtérkép” egyidejűleg egy ultrahang kontrollal szinte minden rejtett gyulladást és annak pontos helyét megtalálja szervezetünkben.

• PKU – vagyis fenilketonuria. Egy ritka örökletes betegség, melynek korai felismerése rendkívül fontos
• Nincs olyan szülő, aki ne lélegezne fel, miután újszülöttjénél elvégezve a kötelező anyagcsere vizsgálatot kiderül: minden rendben.
• Az otthonszülés kényelmével és az orvosi háttér biztonságával lehet életet adni a szegedi Női Klinikán mostantól
• A hisztamin intolerancia egy bonyolult, különböző szervrendszereket érintő állapot, egyénileg nagyon eltérő tünetekkel

• Mit tehet egy 15 hetes kismama, ha először genrincvelődaganatot, majd egy bénultsággal fenyegető neurólogiai betegséget diagnosztizálnak nála?
• A Neuromyelitis Optica spektrumzavar az úgynevezett autoimmun betegségek közé tartozik, amikor az immunrendszer valami oknál fogva támadást indít valamelyik szerv vagy szervrendszer ellen. Normál esetben az immunrendszer feladata a szervezet védekező mechanizmusának működtetése. Hogyan tartható karban ez a védekező mechanizmus illetve ebben milyen szerepe van a vitaminoknak -- erről is beszélgetek a Goodwill Pharma orvos szakértőjével, Dr. Kardos Máriával.
• A diabétesz a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, melyet ma még nem lehet gyógyítani. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben sokat javult az a terápiás modell, amellyel elviselhetővé tehető a cukorbetegséggel való együttélés. Ennek három egymást követő szakasza: a testmozgás és a diéta, majd a gyógyszeres-, végül az inzulinadagoló-kezelés. Az Ormos Intézet kisfilmjéből a cukorbetegek élethosszig tartó kezelésének e hármas rendszeréről tudhatnak meg többet.