A látássérültek életminőségének javítása lesz az egyik témánk a szegedi Szemészeti Klinikán nemrégiben megnyílt Rehabilitációs Ambulancia kapcsán. Aztán a nyári véradás fontosságára hívjuk fel a figyelmet, riportunkban pedig egy csontvelő daganat eredményes kezeléséről számolunk be.

• A jánoshalmi Vendéghegyi Évánál 15 éve diagnosztizáltak plazmasejtes daganatot. A sikeres terápiának köszönhetően Éva ma teljes életet él.
• A kisfilmet a Gyógyulj Velünk Egyesület készítette. Az ő tevékenységükről, célkitűzéseikről tudhatunk meg többet B. Papp Lászlótól.
• Utánajártunk egy olyan új alternatív gyógymódnak, a közérzetjavító piercingek hatásosságának is, amelyet egyre többen próbálnak ki annak érdekében, hogy megszabaduljanak a migréntől.

• Modern, gyors és egyszerű a használata annak a vezeték nélküli EEG-nek, melyet szegedi kutatók fejlesztenek. Az agyi hullámokat mérő berendezés sok szempontból számít újdonságnak: például nincs szükséges hosszú vezetékekre, internetalapú, így akár a világ bármely pontján gyors és pontos diagnózis állítható fel segítségével.
  
  
• ALS – ez az a szó, amelyről nap, mint nap hallunk, olvasunk a médiában. Karsai Dániel, alkotmányjogász életét ez a máig gyógyíthatatlan betegség határozza meg, de Stephen Hawking, fizikus is ebben a kórban volt érintett. Prof. Dr. Vécsei László, neurológus beszél az amiotrófiás laterálszklerózisról.
  
  
• A gyulladásos bélbetegségek autoimmun, krónikus gyulladással járó kórképek. A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati klinikáján dolgozó kutatóknak sikerült egy olyan biomarkert azonosítani, amellyel könnyebbé válhat a diagnosztizálás, ennek segítségével pedig a jövőben akár egyszerűen, otthoni körülmények között is tesztelni lehetne, van-e ok az aggodalomra.
  
  
• Az már szinte közhelynek számít, hogy a jó alvás testi-lelki regenerációnkat szolgálja. Kutatások szerint egy ember életének egyharmadát, akár összesen 30 évet is átaludhat. Az alvás hiánya azonban nem csak fáradtságot okozhat, de sok betegség kiváltó oka is lehet. Róka László, klinikai szakpszichológus szegedi előadásán arról beszélt, mit árul el rólunk az, hogyan alszunk és mit álmodunk. Bővebben...

• Egyre több család kényszerül arra, hogy a tartósan beteg gyereküknek vagy felnőtt hozzátartozójuknak saját zsebből vegyék meg a megfelelő minőségű pelenkákat. A kormány ugyanis egyre több terméket vesz ki a közgyógyellátásból. Most éppen a pelenkáknál szűkítették a választékot. Így térítésmentesen szinte csak olyat lehet kapni, ami nem felel meg méretben vagy minőségben. Ezek a családok úgy érzik, az út szélén hagyta őket az állam.
• Szülőként nagy öröm gyermekünk első mosolya, első lépései, első szavai. A beszédfejlődés egy nagyon összetett folyamat. Az egészséges gyerekeknél is nagyon sok egyéni út van, amíg a hangokból értelemes szavak, majd mondatok, szövegek lesznek. Hogy mikor alakul ki beszédfejlődési zavar, vagy beszédhiba és kell szakember segítségét kérni, erről is kérdezem vendégemet, Kocsisné Kálló Veronikát, az ODÚ Központ gyógypedagógusát.
•  „Szerhasználati útmutató tinédzserek szüleinek” címmel rendeztek kerekasztal beszélgetést a REÖK-ben. Az érdekes cím egy tabukkal teli témát takart. Szülőként ugyanis nagyon nehéz beszélni arról, milyen az, amikor azt gondoljuk, hogy gyermekünk megváltozott viselkedésnek oka valamilyen szer használata lehet. A beszélgetés fő célja ezért pont az volt, hogy segítséget nyújtson a droghasználat megelőzésében és megmutassa a kezelés lehetséges módjait.

Megmutatjuk, hogy a szérumdiagnosztika hogyan segítheti a szűrővizsgálatokat. Vendégemmel arra keressük a választ, lesz-e, létezhet-e olyan terápia, amely minden ráktípusra megoldást kínál, illetve mennyi időre vagyunk attól, hogy gyógyíthatók legyenek a tumorok. Adásunk végén egy olyan kutatásról számolunk be, amely a gyulladásos bélbetegségek és a vastagbéldaganatok kezelését segítheti a toxin-termelő bélbaktériumok minél hatékonyabb feltérképezésével.

Megtudhatják, mi történik, ha megtámadja az agyat a Covid. Aztán megismerhetik Mirkó történetét, ő az a kisfiú, aki gyermekkori izomelhalásban, azaz Duchenne szindrómában szenved. Végül vendégünk lesz Kohajda Mónika, a Bőrgyógyászati Klinika laborasszisztense, aki nemrégiben Nők a Tudományban Kiválósági Díjat kapott. - 4 éve az egész világot pánikban tartotta, mára már megtanultunk élni vele. A COVID 19 vírus számtalan kutatás tárgyát képezi. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban azt vizsgálják, hogyan képes átjutni a vér-agygáton, és milyen betegségeket okoz a központi idegrendszerben. Ez volt az egyik témája az agykutatás hetének, melyről most bővebben beszélgetünk Wilhelm Imolával, az SZBK tudományos főmunkatársával.

Egy-egy gyógyíthatatlan betegséggel való együttélés nemcsak a beteg, hanem a hozzátartozók számára is kihívást jelent. Hogy kitől kaphatnak segítséget, hogyan készülhetnek fel erre - erről is beszélgetek vendégeimmel. Újraindult az újszülöttek SMA-szűrése. Kisfilmünk azt mutatja meg, hogyan történik ez. Vendégünk lesz egy mentálhigiénés szakember is, akit arról kérdezek, hogyan őrizhetjük meg lelki egészségünket. - „Amikor az ember arcába beletolták, hogy az örökmozgó férjed nemcsak sántítani fog, hanem rosszabb is lesz, hát az durva volt” – így emlékezett Pocsai Zsolt felesége arra a pillanatra, amikor megtudta férje diagnózisát. A sclerosis multiplex egy krónikus, ma még gyógyíthatatlan betegség, amely nemcsak a beteg, hanem a család számára is addig életük teljes átalakítását jelenti.

Adásunkat a testi-lelki-szellemi egészségnek szenteljük. Hevesi Kriszta szexuálpszichológus többek között a közösségi média árnyoldalára hívja fel a figyelmet. Mi pedig egy iskola-előkészítő foglalkozásra, a szegedi Varázshegy TSMT Terápiás Műhely pedagógusaival. A baktériumok elleni fágterápiában rejlő lehetőségeket is megtudhatják műsorunkból, végül a mostanában egyre jobban terjedő lepkehimlő tüneteiről, kezelési módjáról kérdezzük Dr. Rósa Ágnes, gyermekháziorvost.

Mai adásunkat a traumának, vagyis elsősorban a súlyos baleseteknek és az abból való felépülésnek szenteljük testi és lelki oldalról. Bemutatunk egy fiatal sportoló fiút, akinek életét teljesen felülírta egy végzetes strandolás. Aztán arról beszélgetünk a Traumaambulancia pszichológusával, hogy hogyan nyújtanak támaszt traumák és a következmények feldolgozásában. Végül megtudhatják, hogyan képzik a traumatológus szakorvosokat a szegedi klinikán.

A Diagnózis most következő fél órájában az előző év legérdekesebb témái közül válogatunk. Szó lesz ritkabetegségekről, sikeres gyógyulásról és erőt adő személyls példálról. Tartsanak velünk a mai félórában is, úgy gondolom, érdemes lesz kicsit visszatekintenünk! Szeptemberi adásunkban jártunk a szegedi egyetem Reprodukciós Medicina Intézetében, ahol a dél-alföldi régió gyermekre vágyó családai kapnak segítséget. A forgatás apropója az volt, hogy 300 millió forintból fejlesztették a központot. Így még színvonalasabb ellátást tudnak biztosítani a meddőségi gondokkal küzdő pároknak.

Járni és szaladni akar Ábris. Ezt kívánja a Jézuskától az SMA-val született kisfiú. „Nekem csak a tegnapom biztos, a holnapom nem”. Mondatok olyan kisfilmekből, amelyek főszereplői megrázó vagy olykor megható történetüket mesélték el kameráinknak. Bemutatunk egy SMA-s gyermeket, riportot láthatnak egy Sclerosis Multiplexben szenvedő betegről, megismerhetnek egy nemrégiben vesetranszplantáción átesett újságírót és egy olyan műtétről számolunk be, amely hallóvá tett egy siket kisfiút. Járni és szaladni akar Ábris. Ezt kívánja a Jézuskától az SMA-val született kisfiú. Ő kapta meg először az országban azt a speciális kezelést, amely megállítja az izmok további pusztulását. Ábris ma már 7 éves és bár csodával határos módon fejlődik, pedig a születése után az orvosok 1 évet jósoltak neki, jelenleg kerekesszékkel közlekedik. A legnagyobb probléma az, hogy bár nagyon szeretne gyerekek közé, iskolába járni, de az oktatási rendszer nincs felkészülve az SMA-s betegek fogadására. Évekkel ezelőtt ezek a gyerekek az ovis kort sem élték meg, most pedig az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már arról beszélnek a szülők, milyen tankönyveket szerezzenek be nekik.

• „Nekem csak a tegnapom biztos, a holnapom nem” – vallja Gyeviné Tóth Anikó, akinek életét az SM, azaz a Sclerosis Multiplex változtatta meg gyökeresen. Az SM az a betegség, amelynél az érintett ápolásához – képletesen – egy egész falu kell. Anikó, aki korábban főnővérként dolgozott, férje, gyermekei és idős szülei a támaszai a mindennapokban.
• Négy és fél évet várt új veséjére Szabó Imre. A makói újságíró policisztás vesebetegséggel született, amelyre egy véletlen folytán derült fény. Állapota sokáig tünetmentes volt, később otthon - saját magának - kellett dialízist végeznie. Négy alkalommal riasztották vesetranszplantációra, ám mindegyik meghiúsult, végül szeptemberben kapott új esélyt az életre a mindig derűs és optimista férfi.
• Teljesen siket gyerekeket is hallóvá lehetett tenni annak a műtéti eljárásnak a segítségével, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Fül-, Orr-, Gégészeti, Fej és Nyaksebészeti Klinikáján már rendszeresen alkalmaznak. Úgynevezett cohleáris implantátumot ültetnek be, amely e belső fülbe vezeti a hangingereket. A következő kisfilmünk szereplőjét már második alkalommal operálták meg ezzel a módszerrel.

Bővebben...