Megtudhatják, mi történik, ha megtámadja az agyat a Covid. Aztán megismerhetik Mirkó történetét, ő az a kisfiú, aki gyermekkori izomelhalásban, azaz Duchenne szindrómában szenved. Végül vendégünk lesz Kohajda Mónika, a Bőrgyógyászati Klinika laborasszisztense, aki nemrégiben Nők a Tudományban Kiválósági Díjat kapott. - 4 éve az egész világot pánikban tartotta, mára már megtanultunk élni vele. A COVID 19 vírus számtalan kutatás tárgyát képezi. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban azt vizsgálják, hogyan képes átjutni a vér-agygáton, és milyen betegségeket okoz a központi idegrendszerben. Ez volt az egyik témája az agykutatás hetének, melyről most bővebben beszélgetünk Wilhelm Imolával, az SZBK tudományos főmunkatársával.

Egy-egy gyógyíthatatlan betegséggel való együttélés nemcsak a beteg, hanem a hozzátartozók számára is kihívást jelent. Hogy kitől kaphatnak segítséget, hogyan készülhetnek fel erre - erről is beszélgetek vendégeimmel. Újraindult az újszülöttek SMA-szűrése. Kisfilmünk azt mutatja meg, hogyan történik ez. Vendégünk lesz egy mentálhigiénés szakember is, akit arról kérdezek, hogyan őrizhetjük meg lelki egészségünket. - „Amikor az ember arcába beletolták, hogy az örökmozgó férjed nemcsak sántítani fog, hanem rosszabb is lesz, hát az durva volt” – így emlékezett Pocsai Zsolt felesége arra a pillanatra, amikor megtudta férje diagnózisát. A sclerosis multiplex egy krónikus, ma még gyógyíthatatlan betegség, amely nemcsak a beteg, hanem a család számára is addig életük teljes átalakítását jelenti.

Adásunkat a testi-lelki-szellemi egészségnek szenteljük. Hevesi Kriszta szexuálpszichológus többek között a közösségi média árnyoldalára hívja fel a figyelmet. Mi pedig egy iskola-előkészítő foglalkozásra, a szegedi Varázshegy TSMT Terápiás Műhely pedagógusaival. A baktériumok elleni fágterápiában rejlő lehetőségeket is megtudhatják műsorunkból, végül a mostanában egyre jobban terjedő lepkehimlő tüneteiről, kezelési módjáról kérdezzük Dr. Rósa Ágnes, gyermekháziorvost.

Mai adásunkat a traumának, vagyis elsősorban a súlyos baleseteknek és az abból való felépülésnek szenteljük testi és lelki oldalról. Bemutatunk egy fiatal sportoló fiút, akinek életét teljesen felülírta egy végzetes strandolás. Aztán arról beszélgetünk a Traumaambulancia pszichológusával, hogy hogyan nyújtanak támaszt traumák és a következmények feldolgozásában. Végül megtudhatják, hogyan képzik a traumatológus szakorvosokat a szegedi klinikán.

A Diagnózis most következő fél órájában az előző év legérdekesebb témái közül válogatunk. Szó lesz ritkabetegségekről, sikeres gyógyulásról és erőt adő személyls példálról. Tartsanak velünk a mai félórában is, úgy gondolom, érdemes lesz kicsit visszatekintenünk! Szeptemberi adásunkban jártunk a szegedi egyetem Reprodukciós Medicina Intézetében, ahol a dél-alföldi régió gyermekre vágyó családai kapnak segítséget. A forgatás apropója az volt, hogy 300 millió forintból fejlesztették a központot. Így még színvonalasabb ellátást tudnak biztosítani a meddőségi gondokkal küzdő pároknak.

Járni és szaladni akar Ábris. Ezt kívánja a Jézuskától az SMA-val született kisfiú. „Nekem csak a tegnapom biztos, a holnapom nem”. Mondatok olyan kisfilmekből, amelyek főszereplői megrázó vagy olykor megható történetüket mesélték el kameráinknak. Bemutatunk egy SMA-s gyermeket, riportot láthatnak egy Sclerosis Multiplexben szenvedő betegről, megismerhetnek egy nemrégiben vesetranszplantáción átesett újságírót és egy olyan műtétről számolunk be, amely hallóvá tett egy siket kisfiút. Járni és szaladni akar Ábris. Ezt kívánja a Jézuskától az SMA-val született kisfiú. Ő kapta meg először az országban azt a speciális kezelést, amely megállítja az izmok további pusztulását. Ábris ma már 7 éves és bár csodával határos módon fejlődik, pedig a születése után az orvosok 1 évet jósoltak neki, jelenleg kerekesszékkel közlekedik. A legnagyobb probléma az, hogy bár nagyon szeretne gyerekek közé, iskolába járni, de az oktatási rendszer nincs felkészülve az SMA-s betegek fogadására. Évekkel ezelőtt ezek a gyerekek az ovis kort sem élték meg, most pedig az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már arról beszélnek a szülők, milyen tankönyveket szerezzenek be nekik.

• „Nekem csak a tegnapom biztos, a holnapom nem” – vallja Gyeviné Tóth Anikó, akinek életét az SM, azaz a Sclerosis Multiplex változtatta meg gyökeresen. Az SM az a betegség, amelynél az érintett ápolásához – képletesen – egy egész falu kell. Anikó, aki korábban főnővérként dolgozott, férje, gyermekei és idős szülei a támaszai a mindennapokban.
• Négy és fél évet várt új veséjére Szabó Imre. A makói újságíró policisztás vesebetegséggel született, amelyre egy véletlen folytán derült fény. Állapota sokáig tünetmentes volt, később otthon - saját magának - kellett dialízist végeznie. Négy alkalommal riasztották vesetranszplantációra, ám mindegyik meghiúsult, végül szeptemberben kapott új esélyt az életre a mindig derűs és optimista férfi.
• Teljesen siket gyerekeket is hallóvá lehetett tenni annak a műtéti eljárásnak a segítségével, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Fül-, Orr-, Gégészeti, Fej és Nyaksebészeti Klinikáján már rendszeresen alkalmaznak. Úgynevezett cohleáris implantátumot ültetnek be, amely e belső fülbe vezeti a hangingereket. A következő kisfilmünk szereplőjét már második alkalommal operálták meg ezzel a módszerrel.

Bővebben...

Adásunk fő témája az a betegségcsoport, amely még mindig a legtöbb áldozatot követeli Magyarországon. A halálesetek 49%-nak hátterében ugyanis valamilyen kardiovaszkuláris elváltozás áll. Ezért nagyon fontosak a szűrővizsgálatok. Akár néhány csepp vér is beszédes lehet. Orvosszakértőnkkel a kialakulás okairól és a legfőbb rizikó faktorokról beszélgetek. Bemutatunk egy Európában egyedülálló telemedicinás programot is, amely a szív-és cukorbetegek rehabilitációját segíti. ATLS - Advance Trauma Life Support, magyarul haladó trauma ellátási protokoll. Több mint 20 éve vezették be a szegedi klinikán.

Ismerjenek meg egy hétéves kislányt, Sárit, aki cerebrális parézis betegségben érintett. Cisztákkal az agyában született és ez mozgásában korlátozottá tette a röviden CP-nek nevezett kór. Az adásban kezelőorvosával, Dr. Elmont Beatrix-szel Sári állapotáról, és a cerebrálparetikus gyermekek ellátásáról beszélgetünk. Szegeden kifejezetten e betegség témájával foglalkozó konferenciát is szerveztek, ahol a különböző szakterületek által biztosított lehetséges komplex terápiát ismertették.

A Diagnózis adásában központi témánk a traumatológiai, azaz a baleseti sebészet. A sürgősségi osztályokra a betegek 40 %-a valamilyen baleset miatt érkezik. Az ő ellátásuk nagy figyelmet, team munkát és jól felszerelt műtőket igényel. Hogy hol tart most Magyarországon ez a típusú ellátás, erről beszélgetek vendégemmel. Kisfilmet láthatnak egy rekordkísérletről is, amelynek célja az volt, hogy minél többen tanulják meg az újraélesztést.

Október 15. a perinatális gyász napja. Ezen a napon azok a családok emlékeznek, akik magzati korban vagy a születés során veszítették el kisbabájukat. E téma köré szerveztük mai adásunkat. Megismerhetnek egy édesanyát, aki többször élt át ilyen veszteséget. Vendégeimmel, Dr. Novák Tibor nőgyógyásszal a vetélés és a magzati halálozásról beszélgetek, míg Monostori Dóra gyásztanácsadóval a veszteség lelki oldalát járjuk körbe.

• Október 15. a babagyász világnapja. Ebben a hónapban az egész világon megemlékeznek a terhesség alatt, a szülés körül és a csecsemőkorban elvesztett gyermekekről és családjukról. Így történik ez Szegeden is. A Csillagfény Szülői Gyásztámogató csoport szervezésében immár második alkalommal hívták a gyászoló szülőket szentmisére az újszegedi Szent Erzsébet templomba. - „Három földi és négy égi gyermekem van.” – így jellemezte röviden történetét következő kisfilmünk főszereplője. Alexi Mariann összesen hétszer volt terhes: első kisbabája a 31. hétben egy napon született és hunyt el. A következő várandóssága sem volt felhőtlen, nagyon korán veszítette el magzatát, és ezt még kétszer kellett átélnie. Ma már boldog háromgyermekes édesanya, aki túllépve minden tragédián, fájdalmából erőt kovácsolt és perinatális szaktanácsadónak tanul, hogy másoknak segítsen.
• Öröm, ha érkezik, bánat, ha távozik egy család várva várt kincse: a kisbaba. Minden 4. nő érintett a vetéléssel. A KSH adatai szerint 2020-ban 15 300 volt a magzati halálozások száma. Most mi is megtörjük a csendet, és ezt a témát orvosi és lelki oldalról járjuk körbe. A stúdió vendégei Dr. Novák Tibor nőgyógyász, az egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának intézetvezető helyettese, és Monostori Dóra, gyásztanácsadó, az SZTE ETSZK mesteroktatója.
• A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége a betegségek megelőzése és az egészség megtartása céljából 10 részes ismeretterjesztő filmsorozatot készített, melyeket időről időre mi is bemutatunk. Ezúttal Az egészség tízparancsolata címűt választottuk, amely téma, hogy miért törekedjünk a harmonikus kapcsolatra embertársainkkal.

A Diagnózis mai adásában a leggyakoribb daganatos betegséggel, a bőrrákokkal foglalkozunk. Vendégeim segítségével arra keressük a választ, mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi két évtizedben megduplázódott mind a melanomás, mind a más típusú bőrrákok száma. Ott voltunk a SZIN-en szervezett ún. fesztiválszűrésen, valamint beszélünk a Magyar Dermatológiai Társulat „rút kiskacsa” elnevezésű módszeréről, amely rendszeres önvizsgálatra buzdít.

• Ha bőrrákról beszélünk, a többségnek a melanoma jut eszébe, és az, hogy ez egy rendkívül agresszív lefolyású betegség. Pedig legalább ilyen gyakori, sőt 45 év felett gyakoribbak a laphám illetve a bazálsejtes karcinómák. Előfordulásuk 20 év alatt megduplázódott. Az okokról is stúdióvendégeink, Gyulai Roland professzor, a szegedi bőrgyógyászati klinika vezetője és Baltás Eszter, a klinika docense beszélnek.
• a Szegedi Ifjúsági Napokon hogyan zajlott ez az ún. fesztiválszűrés. Három napon át a Partfürdőre kitelepült orvosi sátorban vizsgálták át a betérők testét, adtak tanácsokat, hívták fel a figyelmet az önvizsgálat fontosságára.