Bemutatunk egy olyan szívkatéteres eljárást, amelyet a vidéki centrumok közül először Szegeden alkalmaztak. Ez az új innováció meggyorsítja a ritmuszavarral élő betegek kezelését. Megismerhetik Kovács Benett történetét is. A kisfiú egy ritka fejlődési rendelleneséggel született, nyitott hasfallal. Orvosai szerint azonban minden esélye megvan arra, hogy teljes életet élhessen. Vendégünk lesz B. Papp László egészségügyi szakújságíró, akinek a munkáját nemrégiben Civil-díjjal ismerte el a Magyar Pszichoonkológiai Társaság.

A most következő félórában a szervátültetés magyarországi helyzetével foglalkozunk. Két olyan beteg történetét ismerhetik meg, akik ma már új vesével élnek. De nemcsak a máról, hanem a múltról is szót ejtünk, hiszen 60 éve volt hazánkban az első élődonoros veseátültetés, melyet Szegeden végeztek el. A műsor vendégeivel azonban nemcsak emlékezünk, hanem arra is választ keresünk, milyen hatással volt a pandémia a hazai szervátültetésekre.

A Szegedi Klinika SBO-n dolgozó ápolói Guinness-rekordkísérletre készülnek, és most a Richter Anna-díj közönségszavazásán lehet céljukhoz segíteni a hétköznapi harcosokat. Az újraélesztés technikájának elsajátításának fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Aztán megmutatjuk, milyen általános vizsgálatokat végeztek el azon a szűrőbuszon, amely a Dóm téren várta az egészségi állapotuk iránt érdeklődőket.

Mai adásunkban megismerhetik a 20 éve alapított Odú Fejlesztő Központot. Egy beszédindító csoportos foglalkozásukra látogattunk el, a stúdióban pedig az intézmény vezetőivel múltról, jelenről és jövőről beszélgetek. És ha már Odú, akkor ismét bemutatjuk Jankát, azt a hároméves szegedi kislányt, aki súlyos agyműtétje után ebben az intézményben fejlődik.

Bővebben...

2019-ben szinte az egész ország drukkolt azért, hogy az akkor egy éves Zentének összegyűljön a pénz egy különleges műtétre. Sokan akkor hallottak először az SMA-ról, a gerincvelő-eredetű izomsorvadásról. Tavaly novembertől már hazánkban is elérhető az újszülöttek SMA-szűrése. Vendégeimmel ennek jelentőségéről beszélgetek, de egy kisfilmben azt is megmutatjuk, hogyan él a most a kis Zente. Adásunk végén a keleti gyógyászat évezredes hagyományára támaszkodó shiatsut ismerhetik meg, amely a mozgásszervi betegségekben szenvedőknek nyújthat enyhülést.

Két, viszonylag újfajta, de egyre gyakoribb gyermekbetegségről beszélgetek vendégeimmel, a kéz-láb-száj vírusról, valamint a téli időszakban ismert, és elsősorban a legkisebbeket érintő RSV fertőzésről. Megismerhetik a Hetényi Anasztáziát, akinek munkáját tavaly L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért díjjal ismerték el.

Az előző év legérdekesebb témái közül válogatunk. Szó lesz ritkabetegségekről, sikeres gyógyulásról és erőt adó személyes példákról. Tartsanak velünk a mai félórában is, érdemes lesz visszatekinteni.

A Diagnózis mai félórájában megismerhetik Janka történetét. A hároméves kislány egy ritka genetikai rendellenességgel született, életveszélyes műtéten esett át, lezárták a jobb agyféltekéjét. Egy olyan civilszervezet karácsonyi ünnepségén jártunk, amely a ritkabetegségben szenvedő gyerekek családjait fogja össze. Interjút láthatnak a vakság gyógyítójával, Roska Botonddal. És megismerhetik a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért díj egyik szegedi díjazottját, Spohn Rékát, aki arra keresi a választ, miért nem elég hatékonyak az antibiotikumok.

A Diagnózis mai adásában egyik legfontosabb érzékszervünkkel, a szemünkkel foglalkozunk. A látás elvesztése mindenki számára nagy traumát jelent. A fehér bot napján azonban az érintettek azt mutatták meg Szegeden, hogy a látássérültek számára is biztosítható a teljes élet. Vendégemmel a szemdaganatokról beszélgetek. Bár legtöbbjük ritkának számít hazánkban, mégis érdemes foglalkozni velük. Ugyanis ha időben diagnosztizálják, jól gyógyíthatók a látásrendszert érintő rákos elváltozások. Foglalkozunk még egy olyan genetikai betegséggel is, amely nem gyógyítható és előbb-utóbb vaksághoz vezet. Ez a retinitisz pigmentóza. Egy személyes történeten keresztül mutatjuk be azt, hogyan lehet együtt élni ezzel a gyógyíthatatlan betegséggel.

Itt az igazi ősz, beköszöntött a hűvösebb idő, vele érkeznek a felső légúti megbetegedések is. A Szeged Televízió regionális egészségügyi magazinjának mai egyik témája éppen ezért az influenza, a megelőzésről és a védőoltás fontosságáról beszélgetek vendégeimmel. Bemutatunk egy parasportolót, és ha már sport és mozgás, utánajárunk, miért van egyre több túlsúlyos gyermek, és milyen problémákhoz vezethet a gyermekkori elhízás.

- 2015 óta vezeti sikeresen az egyetem Szülészeti-és Nőgyógyászati Klinikáját. Irányítása alatt elérték, hogy családbarát intézményben lehessen szülni Szegeden. Nemrégiben a legmagasabb állami kitüntetéssel, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el munkáját, majd az általa vezetett klinika megkapta a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége Díszoklevelét Prof. Dr. Németh Gábor, az SZTE Szülészeti-és Nőgyógyászati Klinikájának intézményvezető egyetemi tanára.

- A Down-szindróma egyáltalán nem zárja ki, hogy teljes és boldog életet élhessenek az érintettek. Vannak nagyon jó képességű, önálló és súlyosan, halmozottan sérült emberek is közöttük. A kommunikációs nehézség jelenti a legnagyobb problémát. A beszédük sokszor nehezen kivehető, és ők maguk sem értik meg a dolgokat.A szegedi Muhari Soma a társadalom aktív tagja. Nem volt könnyű az idevezető út, de ma már a hátrányos helyzetűek támogatásával foglalkozó Nem Adom Fel Alapítvány oszlopos tagja.

- Tervezett Szenzomotoros Tréning - röviden TSMT. Ezzel a módszerrel játékosan, de kitartó munkával fokozható a kisgyermekek teljesítménye, ami garantálja a sikeres iskolai beválást, és az élethez való gyakorlatiasságot. Hogy kiknek ajánlott pontosan és mely korban érdemes elkezdeni, azt rögtön megkérdezem Horváth-Kelemen Krisztinától és Czankné Bodó Anikótól, a Varázshegy TSMT terapeutáitól.

A Diagnózisban foglalkozunk a fejlett világ két legnagyobb egészségügyi kihívását jelentő betegségcsoporttal: A cukorbetegség kapcsán egyrészt azt vizsgáljuk, hogy miért megy olyan nehézen az életmódváltás. Másrészt azt mutatjuk meg, milyen következményei lehetnek annak, ha sem a diétát, sem a napi mozgást nem tartja be a páciens. A kardiovaszkuláris betegségeknél pedig egy szegedi konferencia apropóján a legújabb terápiás eredményekről is szólunk. A Parkinson-kór a második leggyakoribb ún. degeneratív idegrendszeri elváltozás. Az ún. komplex rehabilitációs terápia jól alkalmazható náluk is, hogy hogyan?/p>