A pattanások keletkezésében elsõdleges szerepet játszik a tesztoszteron nevû hormon, melyet nagyobb mennyiségben a here termel, de kiválasztja a petefészek és a mellékvese is. Az utóbbi 10-15 évben szegedi kutatók igazolták, hogy maga a bõr is termeli ezt az anyagot, mégpedig "nagyobb" mennyiségben pont a fejen és a törzs dekoltázs területén, ahol a szeborreás vagy akneiform kórképek (pattanások, szõrösödés, hajhullás, bõrzsírosodás stb.) leginkább elõfordulnak.

A hormon hatására fokozódik a faggyúmirigyek mûködése, a kivezetõ csövük azonban elzáródik a fokozott szaruképzés miatt. Így bennreked a zsírszerû anyag, melynek lebontását sajátos baktérium (Corynebacterium acnis) kezdi meg. Ez egy kémiai ingert ad a szövetek felé, ahonnan az immunsejtek az egyre pirosodó "papula" felé vándorolnak, s ha a bõrünkön jelenlévõ Strepto- vagy Staphylococcusok is részt vesznek a gennyes gyulladásban, létrejön a klasszikus pattanás.

A belsõelválasztású mirigyek közül egyébként a bõr állapotát, minõségét a pajzsmirigy is befolyásolja - csökkent mûködése a bõrt és a hajat szárazzá, törékennyé, túlmûködése pedig zsírossá teszi, s fokozza a verejtékmirigyek mûködését is. Emellett tudjuk, hogy a hormonrendszerre gyakorolt hatása révén az idegrendszer túlterhelése, a stressz is fontos szerepet játszik a bõrhibák létrejöttében.

Eszerint a bõrminõség örökletes tényezõkön alapul elsõsorban, de a környezeti faktorokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Az étrenddel éppúgy ronthatjuk bõrünk állapotát, mint különbözõ károsító anyagok használatával. Az elõbbire jó példa a csokoládé, kakaó, az olajos magvak által provokált akne. Az utóbbiaknál kiemelendõ, hogy elsõsorban a túl zsíros kozmetikumok, alapozók, púderek eltömeszelhetik a póruskokat, s emiatt keletkezhetnek az arcon pattanások. Bizonyos gyógyszerek (pl. epilepsziaszerek) is kiválthatják az aknét. A dohányzás a bõrt tápláló hajszálerek szûkítésével szintén ronthat a bõr álapotán, az alkohol pedig épp elleknezõleg - tágítva az ereket - fokozza a gyulladásra, hajszálér-tágulatokra való hajlamot.

Ez a jelenség különösen az ún. rozáceás betegeken figyelhetõ meg. Az arc középsõ részén, az orron, homlokon, állon jelentkezõ vörös papulák, pattanások, a diffúz bõrpír mellett nagyon jellegzetes a hajszálerek egyre durvább tágulata. A betegség hátterében gyakran fellelhetõ emésztési probléma, gyomorbetegség, epekövesség, hasnyálmirigy érintettség. Különleges formája a borvirágos orr, a rhinophyma, amikor a faggyúmirigyek olyan fokú megnyúlása, felszaporodása következik be, ami az orrot teljesen deformálja, helyén krumpliszerû képzõdmény csúfolkodik.

Néhány évtizede ismert az ajak körüli aknés tünetek képviselõje, a periorális dermatítisz. Léterjöttében fontos szerepet játszik a halogén vegyületek fokozott használata (fluórozott fogkrémek) is, így ilyenkor ezek kerülése tanácsos.

A pattanásosság más szakorvosok és kozmetikusok bevonását is szükségessé teheti bizonyos esetekben. Néha belsõ gócok ugyanis ronthatják a kórképet (gennyes foggyökér, amalgámtömés, mandulagyulladás, húgyuti gyulladások stb.). A szakszerû kozmetikai beavatkozások viszont sokat segíthetnek a kezelésben. Fõként a bõrnyugtató pakolások, a nem túl erélyes tisztítások hozhatnak gyors javulást. Az erõltetett "nagykezelések " inkább kerülendõk.

Dr. Kohán József
bõrgyógyász-kozmetológus