"Még hivatalba sem lépett, máris cenzúrázták a kormányszóvivõ blogját. Demcsák Zsuzsa március 6-a óta vezetett internetes naplójából ugyanis délutánra kikerültek azok a részletek, amelyek a rossz anyagi helyzetû csoportokra vonatkoztak." - tudtuk meg a HírTV anyagából.

"Az egykori modell bejegyzésében arról írt, kerüli a szegényeket, gyermekét az újlipótvárosi Szent István parkba viszi, mert oda csak jól szituált családok járnak. A játszótéren látható anyukákat viselkedésük szerint osztályozta, szerinte szuper, ultraliberális, éretlen és tigrisanyák vannak, sajátmagát azonban nem sorolta be. Demcsák Zsuzsa bejegyzésébõl az is kiderült, azért vette ki gyermekét az egyik bölcsõdébõl, mert úgy látta egy másik kisgyereknek csak egy váltás ruhája van, így azt csak egyszer mossák ki szülei."

Joggal kérdezhetik, hogyan kerül ez a cikk egy egészségügyi magazin oldalára?

Magyarázatom egyszerû: az egészség és a mentális egészség szervesen összefügg egymással, annak ellenére, hogy eddig csak az "ép testben ép lélek" összefüggést tudtuk megállapítani. De mit ér egy egészséges test torz gondolkodással, szociális érzéketlenséggel és az empátia hiányával?

Végigolvastam Demcsák Zsuzsa blogját, s bár azt elismerem, valószínûleg sok szülõ nem szereti olyan környezetbe járatni a gyermekét, ahol esetleg ápolatlan gyerkõcök is elõfordulnak, azért a szegénység manifesztálódásának ilyen méretû kerülése minimum sznobságnak tekinthetõ... Vagy lehet, hogy neki van igaza, ez a jövõ, a szép új világ? Aligha...

Elemezhetném azt is, -korábbi riportjaimból merítve - vajon gyermekeink naptól-széltõl, kosztól-bacilustól féltése valóban etalonnak tekinthetõ szülõi gondoskodás, vagy egy újabb lépcsõ egyre gyengülõ, a környezeti hatásokkal szemben mind védtelenebbé váló immunrendszerünk leépítése felé; de nem teszem, hiszen nem orvos, csak egészségügyi újságíró vagyok. Azt viszont talán felesleges bizonygatnom, hogy az egészségügy és a szociális intézmény mennyire összefügg egymással, s hogy a "viszolygok az elesettektõl, a szegényektõl, a betegektõl" lelki habitusból sosem lesz például akadálymentesítés.

Nem tudom, azok, akik így vélekednek, mint Demcsák Zsuzsa, olvasták-e Victor Hugo Les Miserables (Nyomorultak) c. regényét. Pedig az író azt írta elõszavában, "... mindaddig, amíg nyomor és tudatlanság lesz a földön, az effajta könyvek talán nem lesznek felelslegesek."

A könyv nem is vált okafogyottá, talán csak egyre kevesebben vannak, akik elovassák; s ha elolvasták is, nem biztos, hogy annak mondanivalóját adoptálni tudják napjainkra.

Igy talán érthetõbb, ha tûnõdésemet egy rockklasszikustól származó idézettel fejezem be, ami végsõ konklúziónak is tekinthetõ arra vonatkozóan, miként is vélekedek Demcsák Zsuzsa blogjában feltûnõ, majd eltûnõ eszmefuttatásról:

Pink Floyd: Turning away (Elfordulásban)

On the turning away

From the pale and downtrodden

And the words they say

Which we won't understand

"Don't accept that what's happening

Is just a case of others' suffering

Or you'll find that you're joining in

The turning away"

Amikor elfordulunk

A sápadtaktól és az eltiportaktól

És a szavaiktól, amiket mondanak

És amiket nem értünk meg

„Ne fogadd el (ne nyugodj bele), hogy ami történik,

az csak mások szenvedése

Különben ráébredsz, hogy te is csatlakozol

Az elforduláshoz (Azokhoz, akik hátat fordítanak)

Szekszárdi Miklós