- Megjelent: 2014. szeptember 20. szombat, 18:39
- A korábban létezett, ám megszüntetett regionális hemofília központok visszaállítása indokolt Magyarországon - értett egyet az elhangzottakkal prof. dr. Losonczy Hajna, a Pécsi Tudományegyetem I. Számú Belgyógyászati Klinikájának professzora. Elmondta: a hierarchikus ellátási szintekre azért van szükség, hogy amíg a 19 területi hemofília központ hematológusa gondozza a területén élõ betegeket, ezek között legyen 5-6 olyan úgynevezett komprehenzív centrum (a legtöbb beteget ellátó budapesti Országos Haemophilia Központ mellett elsõsorban a vidéki egyetemi centrumok), ahol a laboratóriumi háttér, valamint a vérzékenység szövõdményeinek ellátásában tapasztalt szakorvosok széles hálózata, ortopéd sebész, gyógytornász, fogorvos-szájsebész, hepatológus, fertõzõ betegségekkel foglalkozó infektológus, pszichológus, szociális munkás is rendelkezésre áll. Losonczy Hajna hangsúlyozta: egy vérzékeny beteget csak hemofília centrumban szabad megoperálni, ahol a hematológiai konzílium állandóan elérhetõ.
- Jogszabályi változásra van szükség ahhoz, hogy vissza lehessen állítani a hemofíliás betegek progresszív ellátását. Az újjászervezõdõ centrumok emellett orvosolhatnák azt a problémát is, hogy jelenleg nincsenek pontos adataink a vérzékeny betegek ellátási szükségleteirõl - fogalmazott prof. dr. Kiss Csongor, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Transzfúziológiai és Hematológiai Tagozatának elnöke. A professzor hangsúlyozta: a megoldásra váró kihívások ellenére a hazai hemofíliás betegek ellátása európai szinten is kiemelkedõ, az OEP minden betegnek biztosítja a vérzékenység súlyos szövõdményeinek elkerüléséhez szükséges gyógyszereket. A fiatalok gyakorlatilag kivétel nélkül profilaxist, azaz megelõzõ kezelést kapnak: ez azt jelenti, hogy folyamatosan beadják szüleik vagy a nagyobb gyerekek már önmaguknak a hiányzó vérfaktort, ennek köszönhetõen nem kell bevérzésektõl, hosszabb távon pedig a rendkívül fájdalmas ízületi károsodásoktól, mozgáskorlátozottságtól tartaniuk, teljes életet élhetnek.
A centrumok mielõbbi kialakítását sürgette dr. Varga Gábor, a Magyar Hemofília Egyesület elnöke is, aki nehezményezte, hogy a szaktárca a rendezvény elõtt lemondta a hemofília-ellátás jövõjérõl beharangozott elõadását, így nem lehetett teljes a kerekasztal. Hozzátette: bízik abban, hogy a centrumok újjászervezésében kirajzolódott szakmai konszenzus nyomán a minisztérium - a betegszervezetet is bevonva - mihamarabb biztosítja a jogszabályi és költségvetési feltételeit az átszervezésnek.
Varga Gábor is elismeréssel szólt a magyar gyógyszerhelyzetrõl, bár megjegyezte: a mennyiségi ellátás mellett a minõségire is törekedni kell, a betegszervezet célkitûzése, hogy gyógyszerbiztonsági okokból minél nagyobb arányú legyen az emberi vér helyett a szintetikus úton elõállított, úgynevezett rekombináns faktorkészítmények aránya az ellátásban (a korábbi évtizedekben sok vérzékeny beteget fertõztek meg HIV és Hepatitis vírussal az akkor biztonságosnak gondolt, vérbõl készült készítményekkel, ebbõl ered a bizalmatlanság a betegekben). Kiss Csongor ugyanakkor hangsúlyozta: a rekombináns készítmények a betegek egy részénél nem várt szövõdményeket okozhatnak, s nemzetközi szinten sincs még egyértelmû szakmai álláspont e kérdésben, ezért mindenképpen helye van a vérplazmából készülõ faktorkészítményeknek is a korszerû ellátásban. Hozzátette: a gyermekkorú betegek idehaza csaknem kivétel nélkül rekombináns faktorkészítményeket kapnak, amelyek adását a 18. életévük betöltése után is többnyire igénylik, ezért fenntartják náluk ezt a kezelést. Ebbõl adódóan a szintetikus faktorkészítmények további folyamatos térnyerése vetíthetõ elõre egy olyan szintrõl, amely már ma is megfelel a fejlett országok normáinak.
Bidló Judit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ártámogatási fõosztályvezetõje megerõsítette: a plazma eredetû és szintetikus úton elõállított rekombináns faktorkészítmények 50-50 százalékos arányát nemzetközi összehasonlításban is megfelelõnek tartják, ezen egyelõre mesterségesen érdemben nem kívánnak változtatni a drágább gyógyszerek irányába. Megjegyezte: a mintegy ezer vérzékeny beteg közül a vérfaktort rendszeresen használó hatszáz páciens kezelési költsége évi 10 milliárd forint. A Magyar Hemofília Egyesület ugyan több javaslatot is megfogalmazott a költségcsökkentésre, például hogy az 1 éves tenderek helyett 2-3 évre vásárolják meg a gyógyszereket, ám ezt - mint Bidló Judit fogalmazott - az államháztartási és költségvetési törvény nem teszi lehetõvé az OEP számára. A fõosztályvezetõ hangsúlyozta: az egészségbiztosító elkötelezett abban, hogy a vérzékeny betegek számára folyamatosan biztosítsák az életminõségüket garantáló modern gyógyszereket. Szakmailag egyetértenek a komplex centrumok megszervezésével is, ám mivel ez elsõsorban nem finanszírozási, hanem szakmapolitikai döntés, kívül esik az egészségbiztosító kompetenciáján.
(0630) 261-8789
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.