Az általános nézet szerint az élet 3,5 milliárd évvel ezelõtt vetette meg lábát a Földön, a Késõi Nagy Bombázásnak elnevezett, igen viharos idõszak után, amikor rengeteg ûrtörmelék záporozott a bolygónkra, gyakorlatilag sterilizálva a Földet. A Jack Hills-i lelet azonban arra utal, hogy az élet már jóval azelõtt is létezhetett, bár a kutatók hangsúlyozzák, még túl korai végleges következtetéseket levonni. "Van életre utaló jelünk" - mondta a németországi Münster Egyetem ásványtani tanszékének ásványtudósa, Thorsten Geisler, aki munkatársaival az ausztrál lelõhelyrõl származó minták kormeghatározását végezte a radioaktív elemek mennyiségének mérésével a cirkon üledékekben. Ezt követõen kielemezték a cirkonban megragadt gyémánt és grafit darabkák szén-13 és szén-12 koncentrációját, ami azt mutatta, hogy a könnyebb szén-12 izotóp koncentrációja szokatlanul magas a nehezebb szén-13 izotóppal szemben. A könnyû szén a szerves anyagok jelenlétének egyik ismérve, azt azonban még túl korai kijelenteni, hogy mindez az élet jelenlétére utal.

"Még nem jelenthetjük ki, hogy egyértelmû bizonyítékokkal rendelkezünk a Késõi Nagy Bombázás elõtti életre" - nyilatkozott Geisler a New Scientist-nek, mivel a könnyû szenet egyes nem biológiai reakciók is képesek létrehozni, bár esetünkben az arány annyira elbillen a könnyebb izotóp felé, hogy ezt nehéz ilyen jellegû kölcsönhatásokkal megmagyarázni. A könnyû szén azt is jelezheti, hogy egyszerû szerves összetevõk létezhettek a Földön, melyek csak elõkészítették a környezetet az élet késõbbi beindulására.

Többen már vártak valami hasonló felfedezést. Jeffrey Bada, a kaliforniai Scripps Oceanográfiai Intézet kémikusa üdvözölte a kutatást, szerinte ugyanis az élet eredetéhez vezetõ útról még hiányzik egy redukált szén összetevõ készlet, ami elõkészítette a terepet az élet kialakulására.

Forrás: Sg.hu