'Ez a jelenség igen gyakori. A részegek olyan dolgok miatt kerülnek összetûzésbe, amelyeknek józanon nem is tulajdonítanának jelentõséget' - nyilatkozta Dr. Jodi Gilman, az Alkoholfüggõség és Alkoholizmus Országos Intézetének munkatársa. Dr. Gilman és munkatársai 12 embert vizsgáltak meg, akiknek intravénás alkoholt adtak be, majd agyi aktivitásaikat megfigyelés alatt tartva különbözõ érzelmi reakciókat kifejezõ képeket mutattak nekik. A doktornõ és csapata ugyanezt a kísérletet késõbb elvégezték egyszerû sós infúzióval is.

Ahogyan várható volt, a placebóval végzett kísérlet során az alanyok agya reagált az ijesztõ és fenyegetést jelentõ képekre. 'Agyunk fokozottan reagál a fenyegetést jelentõ tényezõkre - nyilatkozta Dr. Gilman - Jelzi nekünk, ha veszélyben vagyunk.' Az alkoholos infúzióval végzett teszt során ezek az érzékek jelentõsen eltompultak, agyunk ilyenkor nem tud különbséget tenni a fenyegetést jelentõ és ártalmatlan ingerek között.

'Ezért gyakori, hogy a részeg emberek gyakrabban kerülnek bajba, ugyanis nem tudják, hogy mi az, ami veszélyt jelent rájuk és másokra nézve' - nyilatkozta Dr. Gilman.

'Az alkohol emellett szociális síkosítóként is jól használható: csökkenti a szorongásokat, és felszabadulttá teszi az embert. Azt azonban, hogy ezt milyen agyi folyamatok befolyásolása során éri el, még nem tudjuk' - nyilatkozta a doktornõ.

Kutatások szerint az alkohol serkenti a striatum nevû agyi terület mûködését, amely az elégedettség érzéséért felelõs. 'Reméljük ezen információk birtokában sikerülhet potenciális kezelési módszereket kifejlesztünk az alkoholizmusban szenvedõ betegek számára' - nyilatkozta Dr. Gilman.

A mostani kísérletben részt vevõ alanyok mind csak alkalmi alkoholfogyasztók voltak. Dr. Gilman a jövõben szeretné megismételni a kísérletet, de akkor már alkoholfüggõk bevonásával.

[Forrás: OrientPress/medipress.hu]