Majdnem minden harmadik magyarnak agyi vérkeringési problémái vannak: ez okozhat álmatlanságot, memóriazavarokat, de végsõ esetben akár stroke-ot is.

A transzkraniális, azaz a koponyacsonton keresztül ható ultrahanggal megvizsgált betegek 28 százalékánál agyi vérkeringési zavarokat észleltünk - mondta az MTI-nek Káposzta Zoltán országos szakfelügyelõ neurológus fõorvos, a budapesti Jahn Ferenc Kórház osztályvezetõ fõorvosa annak kapcsán, hogy a pénteken-szombaton Gyõrben sorra kerülõ fiatal neurológusok fórumán a résztvevõknek lehetõségük lesz elsajátítani ezt a korszerû diagnosztikai módszert.

Kísérlet

Mint kifejtette, a gyõri fórum résztvevõinek egyebek közt neuroszonológiai tanfolyamot szerveznek, ugyanis az ultrahang egyre nagyobb szerephez jut a ideggyógyászati diagnosztikában. Létezik a nyaki verõereket vizsgáló ultrahang, újabban pedig megjelent az agyi vérkeringési zavarok kiszûrésére szolgáló készülék. A fórumon elõadásokat tartanak, majd ezt követõen elméleti vizsgát tehetnek a fiatal neurológusok.

"A Magyar Neuroszonológiai Társaság célja, hogy minél több orvos számára biztosítson ilyen képzést. Ily módon egyre több neurológiai osztályon alkalmazzák majd ezeket az ultrahangos eljárásokat megelõzésre, illetve a diagnosztikában" - mondta.

Káposzta Zoltán, akinek osztályán háromnegyedéve mûködik az agyi vérkeringési zavarok kiszûréséhez szükséges csúcsteljesítményû készülék, eddig 2500 beteget vizsgált meg.

"A betegeket adott esetben úgy kell érteni, hogy álmatlanságban, esetleg rövid távú memóriazavarban, hangulati labilitásban szenvedõ emberekrõl van szó, akiknél korábban nem lépett fel agyi vérkeringészavar, vagy legalábbis nem volt tudomásuk róla" - magyarázta a módszer elõnyeit a fõorvos.

Ismertetése szerint Magyarországon igen magas az agyi érkatasztrófák (stroke) elõfordulási aránya: az 55 évnél fiatalabbak között a 12 "régi" EU-tagország átlagának a hatszorosa, a teljes lakosságra kivetítve pedig a kétszerese a gyakorisága. Évente 40-50 ezer betegnél alakul ki stroke, s közülük 18 ezren veszítik életüket. A riasztó statisztika nagyrészt az agyi kiserek károsodásának magasabb arányával magyarázható, amelynek kialakulásában a kezeletlen hipertónia, cukorbetegség és a magas koleszterinszint játssza a fõszerepet.

Mint rámutatott, Magyarországon növekvõ népegészségügyi problémát jelent az alvászavar (inszomnia), amely a lakosság 30 százalékát érinti. Az esetek 96 százalékában azonban valamilyen betegség - agyi keringési zavar, pajzsmirigytúltengés vagy pszichés mûködési zavar húzódik meg a háttérben. Az ultrahangos vizsgálat során az osztályán épp azokat az eseteket igyekeznek kiszûrni, amikor az alvászavart agyi keringési elégtelenség okozza. Az inszomnia, különösen az éjszakai felriadás ugyanis egy olyan tünet lehet, amellyel a szervezet riadóztat, jelezvén, hogy baj van az agy vérellátásával.

Betegségek

Káposzta Zoltán ismertetése szerint azoknál betegeknél, akiknél agyi vérkeringési zavarokat észleltek, komputeres tomográfiát (CT) végeztek, s 13 százalékuknál a vizsgálat eltérést mutatott ki az agyállományban.

"Az esetek többségében úgynevezett lakunáris, azaz 5 millimétert meg nem haladó néma infarktust szenvedtek el. Ezek kialakulását a betegek nem vették észre, mert nem jártak sem bénulással, sem érzészavarral. Viszont az irodalomból tudjuk, hogy az infarktusok jelenléte a stroke rizikójának 10-szeres növekedését jelenti" - emelte ki Káposzta Zoltán.

Ismertetése szerint megnézték, hogy milyen rizikófaktorok mutathatók ki ezeknél a pácienseknél: szûrtek ki cukorbetegeket, hipertóniásokat és magasabb koleszterinszintet.

"Az álmatlanság, amely mögött agyi érbetegség húzódhat meg, olyan zavaró tünet, amely a pácienseket elviszi az orvoshoz. Így lényegében nagyon sok olyan beteg kerül az orvos látókörébe, akinél igen magas a stroke rizikója, s ezeket ki lehet szûrni a transzkraniális ultrahanggal, majd megfelelõ kezeléssel csökkenteni kockázati tényezõt" - hangsúlyozta a fõorvos.

Mint rámutatott, az alvászavarban szenvedõket ki kellene vizsgálni, s meggyógyítani, ahelyett, hogy altatókat írnának fel nekik. A Magyarországon forgalmazott altatószerek között ugyanis vannak olyan készítmények is, amelyek lassítják agyi véráramlást. Különösen veszélyes szedésük olyan betegek esetében, akiknél épp az agyi vérkeringési zavar okozza az alvászavart.

"Ha olyan gyógyszert szednek, amely tovább rontja az amúgy is lassú agyi vérkeringést, reggelre megbénulhatnak" - hangsúlyozta Káposzta Zoltán.

Forrás: MTI, Index