A brit parlament alsóháza a 99,9 százalékban emberi génekkel rendelkezõ citoplazmás hibridek mellett – 63 fõs szavazattöbbséggel – az 50 százalékban emberi, 50 százalékban állati géneket hordozó igazi hibridek létrehozását is jóváhagyta. Az embriókat legfeljebb 14 napig hagyhatják életben, és nem szabad õket emberi vagy állati méhbe beültetni.

A kutatók olyan betegségek gyógymódjait remélik megtalálni a hibrid embriók segítségével, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór. Az állati petesejt használatát azzal indokolják, hogy kevés emberi petesejt áll rendelkezésükre kísérleti célokra. Edward Leigh konzervatív képviselõ azonban figyelmeztetett: az emberi és az állati gének vegyítése túlmegy „a végsõ határon'. A képviselõ szerint a betegeket hiú reménnyel kecsegtetik, miközben a kutatás ismeretlen veszélyeket rejt. „Olyanok vagyunk, mint az aknával játszadozó gyerekek, akik nem is sejtik, mekkora veszélyekkel járhat az, amit csinálnak' – írja a TimesOnline.