A Magyar Stroke Társaság április elsejétõl országos kampányt indít, ezzel is felhívni a társadalom figyelmét a Stroke veszélyére, az idõablak fontosságára, ugyanakkor szeretné megismertetni a lakosságot a szélütés tüneteivel. Kedden a Magyar Stroke Társaság Budapesten a Duna Palotában tartotta a kampányindító sajtótájékoztatóját.

Csiba László professzor a Magyar Stroke Társaság elnöke a tájékoztatón hangsúlyozta: a most induló kampány fõ célja, hogy megismertessék a lakosságot a Stroke tüneteivel, hangsúlyozva, hogy azok észlelésekor azonnal hívják a mentõket, Az idõfaktor fontosságát jelképezi a kampány jelmondata is „Stroke - ne késlekedjen' - hiszen minden perc számít.
Sajnos a betegek nincsenek tisztában a Stroke tüneteivel, szívesen várnak, gondolván, hogy másnapra kialusszák, nem is számítva arra, hogy ezzel mekkora bajt okoznak nemcsak maguk, hanem a közvetlen környezetük és a társadalom számára is.

A stroke tünetei és elõjelei: hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen), hirtelen kialakuló beszéd megértési zavar, szóformálási nehézség
hirtelen bekövetkezõ látászavar: kettõslátás, látótér kiesés, látásvesztés vagy csökkenõ látásélesség. Elõfordulhat még hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok, a térérzékelés hirtelen elveszítése és hirtelen memóriazavar is.

Ezek lehetnek múló jellegûek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is elõfordulhatnak. Akár már egyetlen jel megléte is figyelmeztethet a Stroke kialakulására. A tünetek kialakulása viszonylag hirtelen történik: pl. ébredéskor, vagy pár perc alatt. Senkit ne tévesszen meg, ha a tünetek gyors javulást mutatnak, mert visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak.

A Társaság szeretné, hogy a kampány hozzájáruljon a Magyarországon egyre nagyobb teret hódító Stroke visszaszorításához, a szélütést kísérõ szövõdmények csökkentéséhez, az azonnali orvosi ellátáshoz különös tekintettel az azonnali vérrögoldásra. Csiba László professzor hangsúlyozta, a Stroke megelõzhetõ, gyógyítható, ám csak akkor várható gyógyulás, ha a kezelést azonnal, legfeljebb három a legújabb protokoll szerint 4,5 órán belül elkezdik. Hozzátette azt is, hogy ehhez szükséges a mentõszolgálattal való szoros együttmûködés is, hiszen a gyorsaság életet menthet.

A statisztikai adatok szerint a Stroke késõbb jelentkezik, mint a szívinfarktus. Utóbbit átlagosan Magyarországon 58 évesen kapják meg az emberek, ezzel szemben az agyi érkatasztrófát 8-10 évvel késõbb - mondta a professzor, aki szerint, ha a népesség öregszik, akkor valószínûleg a Stroke-ok száma is növekedni fog.

A Stroke ugyanakkor fûzte hozzá, Csiba doktor igen komoly szociális problémát is jelent, hiszen a beteget teljesen ledönti a lábáról, aki ez által állandó ápolásra szorul, ami nemcsak a családnak, hanem magának a társadalomnak is komoly terhet jelent. A stroke-os betegek kórházi kezelése közel háromszor annyiba kerül, mint egy szívinfarktusosé.

A tájékoztatón megjelent az Országos Mentõszolgálat kommunikációs vezetõje Gyõrfi Pál is, aki a Stroke kezelés tekintetében beszélt a mentõsök szerepérõl, és arról, hogy a szélütés tüneteinek észlelésekor azonnal hívják a mentõt, hiszen az idõablaknak a beteg szempontjából igen nagy jelentõsége van. Nagyon fontos - tette hozzá - hogy a jövõben javítsák a mentõszolgálat hatékonyságát, ugyanakkor kellõ hangsúlyt kell fektetni arra, hogy ne fussanak felesleges köröket, a beteg valóban az ellátási helyre kerüljön. Nem utolsó sorban – mondta - fontosnak tartja a megfelelõ lakossági kommunikációt is.