A kutatás szerint ennek hátterében gyakran az ún. neuropátiás fádalom, azaz az idegi eredetû fájdalom állhat, amely nem jelzés értékû a szervezet mûködésének szempontjából, viszont tartós, értelmetlen szenvedést okoz a beteg számára.
Annak ellenére, hogy a tünetek rendkívül jellegzetesek, az esetek 58%-ában reumatikus fájdalom kerül diagnosztizálásra! Az idén tavasszal megalakult Neuropátiás Fájdalom Munkacsoport pontosan azoknak az érintetteknek kíván megoldást és tájékoztatást nyújtani, akik csillapíthatatlan fájdalomérzettel élik életüket. A szakmai társaság azt is elengedhetetlennek tartja, hogy az orvostársadalom számára is hatékony információkat nyújtson, hogy minél pontosabb diagnózis felállításával és a megfelelõ kezelés kiválasztásával orvosolhassák ezeket a panaszokat.

A neuropátiás fájdalom az idegrendszer károsodása, vagy mûködészavara következtében jön létre, a fájdalom továbbításáért és érzékeléséért felelõs struktúra elsõdleges károsodása révén. Égõ, fagyos, hasító, vagy áramütéshez hasonló érzésekkel jár, és gyakran szurkáló, bizsergõ, vagy zsibbadó érzések is kísérik. Elõfordul, hogy egy hideg vagy meleg tárgy, sõt, akár takaró vagy ruha érintése is fokozhatja a fájdalmat. Ezen túl, a fájdalmas terület vagy környéke az idegek károsodása miatt érintésre, hidegre vagy melegre, sõt, sérülésekre is érzéketlen lehet.

A neuropátiás fájdalom éjszaka még intenzívebben jelentkezik, ezért elõször alvászavart, majd szorongást, hosszútávon depressziót okoz. Az érintett gyakorlatilag képtelenné válhat mindennapi teendõinek elvégzésére. Amennyiben érdemben nem kezelik ezt a fájdalmat, hosszútávon életminõség-romlást, súlyos lelki és idegrendszeri károsodást okoz!

A Neuropátiás Fájdalom Munkacsoport tagjai: Prof. Dr. Bereczki Dániel, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Klinikájának igazgatója, Dr. Budai Erika, a Fõvárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházának fõorvosa, Prof. Dr. Kempler Péter egyetemi tanár, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika Neuropathia Laboratóriumának vezetõje, Dr. Kiss Gábor, az Árpád Kórház Neurológia Osztályának fõorvosa, Dr. Hittner György, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Központi Ambulancia vezetõ fõorvosa , valamint Kincses János, a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének elnöke. Mindannyian elismert szakemberek, akik tisztában vannak azon veszélyekkel, melyeket a neuropátiás fájdalom nem megfelelõ kezelése eredményezhet. Ezért tûzték ki célul az idegi eredetû fájdalom megismertetését a hazai érintettekkel.

A Szonda Ipsos a kutatás során reprezentatív mintán, valamint cukorbetegek körében is vizsgálta a neuropátiás fájdalomban való érintettséget. Az eredmények szerint a magyar lakosság 11 százaléka szenved ezen fájdalomtól, vagyis több mint 1.000.000 ember. A diabéteszes betegek körében az arány lényegesen nagyobb. A megkérdezett I-es típusú cukorbetegek között 34 százalékos, a II-es típusú cukorbetegek körében pedig 25 százalékos az érintettség. Ezen kívül 33 százalék érintett a gerincsérültek, illetve a gerincmûtöttek körében, és jelentõs, 25 százalékos elõfordulást tapasztaltak a besugárzással vagy kemoterápiával kezelt daganatos betegek esetében is. A vélhetõen neuropátiás fájdalomban érintetteknek mindössze 19 százaléka hallott már errõl a fájdalomtípusról.

Az érintettek döntõ többsége fordult már orvoshoz a rendszeresen érzett fájdalom miatt. A neuropátiás fájdalomban szenvedõk körében az esetek 58 százalékában jellemzõen reumatikus fájdalmat diagnosztizáltak. A nem cukorbetegek körében a neuropátiás fájdalomban szenvedõk 9 százaléknál állapítottak meg idegi eredetû fájdalmat, a cukorbetegek esetében pedig 21 százaléknál. Náluk a diagnózis felállítása lassabban történt meg. A nem cukorbeteg érintetteknél - akik jellemzõen szakorvoshoz fordultak fájdalmukkal - nagyobb arányban fordulnak elõ azok, akiknél már két héten belül kiderítették a fájdalom okát, amit jellemzõen reumatikus vagy izomfájdalomként diagnosztizáltak. Cukorbetegek körében a megkérdezettek 34 százaléknál több mint négy hét telt el, amíg kiderítették a fájdalom okát. Ez a szám a nem cukorbetegek körében 27 százalék.

A megkérdezettek 43 százaléka pedig több orvost is felkeresett, hogy a fájdalom okát diagnosztizálja. A diagnózist jellemzõen reumatológus (26 százalék) háziorvos (24 százalék), illetve neurológus (16 százalék) állította fel. Az adatokból kitûnik, milyen sok a bizonytalanság és a téves diagnózis. Mindez azt eredményezi, hogy egyre több érintett kénytelen együtt élni a fájdalommal. Napról napra meg kell küzdeniük a fájdalomérzettel, valamint az ezzel járó pszichés megterheléssel. Pedig a neuropátiás fájdalmat a megfelelõ kérdések és vizsgálatok segítségével viszonylag egyszerûen fel lehet ismerni. A tévedések valószínûleg arra vezethetõek vissza, hogy a kutatás szerint a vélhetõen neuropátiás fájdalomban szenvedõk közül a legtöbben arról számoltak be, hogy orvosuk nem kérdezett semmit, csak vizsgálatot végzett, vagy arra kérdezett rá, hol fáj, milyen jellegû és mikor kezdõdött, mikor erõsebb a fájdalom. Emellett mindössze egyharmadukat kérte meg arra orvosa, hogy fájdalmának erõsségét pontrendszerrel fejezze ki. A vizsgálaton résztvettek döntõ többségének (88%) orvosa írt fel gyógyszert. Leginkább jellemzõ, hogy nem szteroid fájdalomcsillapítót, izom-görcsoldót, csontritkulás elleni gyógyszert vagy vérnyomáscsökkentõt javasoltak a betegnek.

Dr. Budai Erika elmondta, a fájdalomcsillapítás jelentõségét hazánkban még mindig nem ismerték fel sem a kollégák, sem az egészségpolitika, sem a finanszírozás. A betegek többsége már csak akkor kerül a fájdalom ambulanciákra vagy a fájdalomcsillapítással foglalkozó egyéb szakrendelésekre, amikor már egy súlyos, nehezen vagy egyáltalán nem kezelhetõ krónikus fájdalom tünetegyüttes alakult ki. Ez a beteg életminõségének romlásán túl, felesleges terheket ró az egyébként is túlterhelt és alulfinanszírozott egészségügyi rendszerre. Idõben felismert és helyesen kezelt fájdalom tünetek megszüntethetõk vagy minimálisra csökkenthetõk (például övsömör utáni idegfájdalom, sérülést követõ idegkárosodás, stb.).

Kincses János bejelentette, hogy a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége tagszervezeteinek bevonásával és közremûködésével egy szûréssel egybekötött akció sorozattal kívánja ráirányítani a figyelmet a neuropátiás fájdalom témakörére, illetve a potenciálisan érintettek figyelmét felhívni az esetleges érintettségükre.

Az idegkárosodás felismerése cukorbetegeknél azonban nemcsak a speciális fájdalomcsillapítás miatt fontos, hanem bizonyos esetekben a láb érzéketlenné válhat, és az ennek következtében észrevétlenül maradó apró sérülések végül fertõzéshez, fekélyhez és súlyos esetben a láb amputációjához vezethetnek.
A szûrõvizsgálatok során ezért a neuropátiás (idegbántalom) fájdalom témakörére épített lábvizsgálatra kerül sor. A szûréseket egészségügyi szakszemélyzet végzi, és az esetlegesen kiszûrt érintettek megfelelõ ellátóhelyre irányításáról is gondoskodnak a szervezõk.

A rendezvényre a tervek szerint egyelõre mintegy 30 tagszervezetnél kerül sor még a 2008. év május-június, illetve szeptember-októberi idõszakaiban.

[Forrás: OrientPress]