Európában Magyarországon halnak meg a legtöbben COPD-ben a lakosság számához viszonyítva, és a becslések szerint több mint félmillió magyart érint ez az elhallgatott betegség. Holott a COPD felismerésével és kezelésével lehetõség nyílik arra, hogy a betegek állapota jelentõsen javuljon és meghosszabbodjon a várható élettartam. Ezt a pozitív gondolatot helyezi az idei COPD Világnap a kommunikáció középpontjába, amikor azt mondja: „Breathless not helpless ". Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezéséhez mintegy 50 ország csatlakozott, hogy 2009. november 18-án felhívják a figyelmet a COPD betegségre.

Az egyetlen olyan halálok, amelynek gyakorisága nõ világszerte

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kimutatásai szerint több, mint 250 millió embert érint a COPD világszerte, és ez a betegség felelõs az elhalálozások 5%-ért. Ez azt jelenti, hogy a világon minden órában 250 ember meghal a COPD miatt.ⁱⁱ Maga a betegség több embert öl meg évente, mint a tüdõrák és a emlõrák összesen.ⁱⁱⁱ Ráadásul ez az egyetlen olyan haláloki tényezõ, amely egyre gyakoribb, a szakemberek becslései szerint 2030-ra a harmadik vezetõ halálokká válik, az agyvérzés és a szívinfarktus után. A WHO úgy véli, hogy a COPD-s halálesetek száma az elkövetkezõ tíz évben a tízszeresére növekszik majd.^iv Bár a COPD egyre növekvõ arányban fordul elõ a fejlõdõ országokban, Európában sem ismeretlen, hiszen az európai felnõttek több mint 10%-ában mutatható ki a légúti áramlás akadályozottsága. Az Egyesült Államokban a becslések szerint 11,2 millió felnõtt szenved COPD-ben.^v Magyarországon pontos epidemiológiai adatok nincsenek, de a becsült betegszám 500 ezer fõre tehetõ. A Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatait tekintve kitûnik, hogy Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben COPD következtében. A betegek többsége nem tud betegségérõl, a becslések szerint a magyar COPD-sek 20%-át diagnosztizálják.

2009. november 18. - a COPD Világnapja

Bár a COPD világszerte és különösen Magyarországon kevéssé ismert betegség a rendkívül súlyos mortalitási adatok ellenére is, a világ vezetõ szervezetei már elkezdték tájékoztató tevékenységüket, amely a prevenciót és a COPD-s betegek segítését szolgálja. 1997-ben a WHO vezetésével alakult meg a témáért felelõs Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD) szervezet, amelynek nemzetközileg ismert orvosok, szakemberek, aktivisták a tagjai. A GOLD szervezi meg egyébként minden évben a COPD Világnapját is, amelynek idén egy pozitív gondolat lett a szlogenje. „Breathless not helpless" azt hivatott közvetíteni, hogy a COPD-ben szenvedõk számára is van segítség, megfelelõ programokkal, gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal jelentõsen javítható a betegek életminõsége a tünetek enyhítésével. A COPD Világnaphoz 50 ország csatlakozott, ahol különféle események és kampányok zajlanak november 18-át övezve, amelyek a COPD-re hívják fel a figyelmet. Magyarországon a Magyar Tüdõgyógyász Társaság a média segítségével tájékoztatja a nagyközönséget a betegségrõl, illetve arról, hogy mit tehetnek a COPD-ben szenvedõ betegek és hozzátartozóik.

Mi is a COPD?

A krónikus obstruktív tüdõbetegség, azaz a COPD egy progresszív, krónikus kór, amely ma már megelõzhetõ és kezelhetõ. A COPD-t ma a 4-6. vezetõ halálokként tartják számon a világon, és ez az egyetlen betegség, amelynek halálozási gyakorisága világszinten is növekszik. A WHO elõrejelzése szerint - ha nem teszünk ellene semmit - a COPD 2030-ra már a harmadik leggyakoribb halálokká fog elõrelépni a világon! A betegség kialakulásához a dohányzás és a passzív dohányzás vezethet, amit a fokozott légszennyezettség ronthat. A COPD hosszú ideig alattomosan pusztítja a tüdõt, de panaszt többnyire csak akkor okoz, ha a légzési teljesítmény közel fele már elveszett! Leggyakrabban a tartós köhögés, köpetürítés és fulladás miatt keresi fel a beteg orvosát. További tünetek még a nehézlégzés, a kilégzéskor idõnként sípoló hang, a fáradékonyság és a terhelhetõség csökkenése. Súlyos esetben a fulladás oly mértékû, hogy a beteg munkaképtelenné válik, nehezére esik a mozgás és a hétköznapi teendõit sem tudja elvégezni. Mindezek a tünetek a betegeket depresszióssá és enerválttá tehetik, ebben az állapotban pedig a legtöbb COPD-s gyakorlatilag képtelen bármilyen életmódbeli változást véghezvinni saját érdekében. A betegek tünetei és általános állapota súlyos terhet ró a családtagokra is. Hazánkban jelenleg a COPD-ben szenvedõknek kevesebb, mint 20 %-a diagnosztizált, mert a betegek nem ismerik a panaszaik pontos hátterét és annak jövõbeli veszélyeit, ráadásul az állapotuk javításának gyógyszeres megoldásával sincsenek tisztában.A jellegzetes tüneteket a dohányzás szükségszerû velejárójaként élik meg, és éppen ezért nem fordulnak orvoshoz. A COPD-sek általában akkor kerülnek szakemberhez, amikor a betegség már elõrehaladott állapotban van, gyakran a légzõképesség fele, vagy nagyobb része már elveszett. A betegek kezelése komoly terheket ró a nemzetgazdaságokra is. A COPD kapcsán évente Európában 4,7 milliárd Eurot költenek járóbeteg ellátásra, 2,9 milliárd Eurot fekvõbeteg ellátásra és 2,7 milliárd Eurot gyógyszerekre.^vi

COPD - van megoldás

Az idei COPD Világnap legfontosabb üzenete, hogy a COPD betegségre van megoldás. A Magyar Tüdõgyógyász Társaság vezetõje, Prof. Dr. Somfay Attila ezzel kapcsolatban elmondta: „Sajnos a legtöbb COPD-s beteg nem tud arról, hogy beteg a tüdeje, vagy ha már diagnosztizálták nála a betegséget, akkor sem tesz semmit, hogy az állapota javuljon. A betegek többsége már évtizedek óta dohányzik, így ha a kezelés folyamán elsõ lépésként a cigaretta azonnali megvonását javasoljuk, többnyire reménytelen vállalkozásnak érzik a gyógyulást. Szerencsére ma már léteznek olyan programok és kezelések, amelyek enyhítik a tüneteke és segítenek a dohányzásról való lemondásban. A fulladást csökkentõ hörgõtágítókkal, a mellkas feszülését mérséklõ légzõgyakorlatokkall és a fokozatosan bõvülõ dinamikus tréningprogramokkal elérhetõ, hogy a beteg energiája visszatérjen, könnyebben mozogjon és el tudja látni alapvetõ hétköznapi feladatait. Ezek a pozitív változások pedig új motivációt keltenek a betegben, ami által lesz ereje ahhoz, hogy lemondjon a dohányzásról. A legfontosabb célunk az, hogy minél több COPD-s beteg forduljon szakemberhez, ahol a diagnózishoz elengedhetelen egyszerû légzésfunkciós vizsgálatot elvégzik, terápiás tervet készítenek és szükség esetén a rehabilitációs kezelést is elérhetõvé teszik. Így már néhány hét után érzékelhetõ a javulás.. Természetesen fontosnak tartjuk, hogy a nagyközönség megismerje ezt a halálos kórt, mert a COPD megelõzhetõ. Ha valaki figyel saját maga és családtagjai életmódjára, elkerülheti ezt a veszélyes betegséget."

További információ:

Glázer Szilvia

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.">Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

i KSH Statisztikai Tükör 2009/44-es szám, Nagy Anikó: Légzõszervi megbetegedések

ii WHO Key Facts COPD: http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs315/en/index.html

iii WHO. The World Health Report 2002. Reducing risks, promoting healthy life. MDI.WHR.202.A. Geneva, The World Health Organization; 2002., Ferlay J, et al., GLOBOCAN 2002. Cancer Incidence, Mortality and Prevalence Worldwide. IARC CancerBase No.5, Version 2.0. IARCPress, Lyon, 2004. 2004.

iv WHO Key Facts COPD: http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs315/en/index.html

v WHO. The World Health Report 2002. Reducing risks, promoting healthy life. MDI.WHR.202.A. Geneva, The World Health Organization; 2002.,

vi 10. European Respiratory Society, European Lung Federation, European Lung White Book, 2003.