Az Európai Bizottság évek óta próbálja felvenni a harcot a dohányzással. Céljuk a 'füstmentes Európa' létrehozása, ám ehhez meg kell küzdeniük a dohányipar nagyágyúival is. A dohánycégek legújabb ötlete a következõ: cigi helyett bevezetnék a bagót, amely nikotint ugyan tartalmaz, ám a füstölgés megszûnne. A probléma csupán annyi, hogy ez a megoldás szintén káros az egészségre.

A 80-as évek közepe óta a dohányzás elleni küzdelem az európai egészségpolitika középpontjában áll. A mérleg kijózanító: Európában évente becslések szerint 650 ezren halnak meg és 130 milliárd euró a dohányzás következményeként jelentkezõ egészségügyi problémák kezelése.
A bagóra 1992 óta kereskedelmi tilalom van EU-szerte. Ezt a nikotintartalmú, sóval és aromákkal vegyített dohányt, amit kis adagokban az ajkak közé dugnak, csak Svédországban forgalmazzák. A skandináv ország 1995. évi EU belépésénél egy kivételes szabályozást vitt keresztül a kereskedelmi tilalom alól, mivel a nedves szájdohány fogyasztása Svédországban már régen elterjedt.

Az elõállítók, azzal reklámoznak, hogy a gyártmány egészségesebb, mint a cigaretták és nem károsítják a nemdohányzókat. Arra is utalnak, hogy a dohányzók száma Svédországban, párhuzamosan a 'snus' használatával, ahogyan a bagót nevezik, csökkent. A Swedish Match szerint a svédeknek már csak 17 százaléka cigarettázik. Összehasonlításul: Németországban a lakosság egyharmada dohányzik.

Az ipar befolyása a brüsszeli törvényalkotóra hatásos volt: múlt év októberében az európai képviselõk felhívták az Európai Bizottságot, hogy elemezze a snus egészségi kockázatait is. Járjon utána annak a kérdésnek, hogy a bagó forgalmazása hozzá tud-e járulni ahhoz, hogy a cigarettafogyasztást az EU-ban tartósan csökkentse.

Egy a brüsszeli hatóság által megbízott nemzetközi szakértõi grémiun nemrég elõterjesztette jelentését azzal az eredménnyel, hogy a szájdohány veszélyezteti az egészséget és függõvé tesz. Bár a nikotintartalmú drog szopogatása kevésbé károsítja az emberi szerveket, mint a cigarettafogyasztás, mert elesik a tüdõrák kockázata, nem zárja ki azonban, hogy a dohány, amely nikotinon kívül nitrosaminokat, nehézfémeket és aldehideket is tartalmaz, hasnyálmirigyrákot vagy szájrákot okozzon. A snus élvezete a szájüregben is komoly problémákat okozhat. Ehhez jön a szívinfarktus, magas vérnyomás vagy diabétesz egy fokozott kockázata.

A szakértõk sem szívesen foglalnak állást amellett, hogy a bagó alkalmas-e leszokási segítségként a dohányzóknak. Hiányoznak a megfelelõ bizonyítékok, hiszen a csekély cigarettafogyasztás Svédországban lehet a sikeres dohányzás elleni kampány eredménye is.

Az orvosok is szkeptikusak, mivel a snus nikotintartalma kétszer olyan magas, mint a gyógyszerjogilag vizsgált nikotinpótló termékeké, állapította meg az Európai Orvosok Állandó Bizottságának elnökhelyettese. Õ attól tart, hogy a szájdohány legalizálása új nikotinfüggõséget kelt, ahelyett, hogy a dohányzókat leszoktassa a cigarettafogyasztásról.

[Forrás: OrientPress]