Mi az a tíz legfontosabb kérdés, amely megosztja a tudósokat az agy mûködésével kapcsolatban?

10. Édes álmok
A tudósok között sincs egyetértés abban, vajon honnan keletkeznek az álmok. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az álmodás az agysejtek közötti ingerületátvitel stimulálásával mozgatja meg az agyat. A másik teória szerint az emberek azokról a feladatokról és érzelmekrõl álmodnak éjszaka, amelyekkel nappal nem foglalkoztak eleget, és ez segít feldolgozni a gondolatokat és emlékeket. Abban mindenesetre egyetértenek a tudósok, hogy az álmodás a mélyalvás (REM) során történik.

9. Szunyókálás
Az alvás olyan elengedhetetlen az emlõsök számára, hogy az ember életének több mint negyedét csukott szemmel tölti. Ezzel együtt az alvás valódi oka ma is rejtély a tudósok elõtt. Ami biztos: a tartós álmatlanság hangulatváltozásokhoz, hallucinációkhoz, extrém esetben akár halálhoz is vezethet.

8. Fantomérzetek
Amputációk után körülbelül az esetek 80 százalékában a betegek különbözõ érzeteket észlelnek - mint amilyen a meleg, a viszketés, a nyomás vagy a fájdalom – az amputált testrészben, és úgy érzik, mintha a hiányzó tag még mindig testük része volna. Az egyik magyarázat szerint az eltávolított testrész helyén lévõ idegi terület új kapcsolatot létesít a gerincvelõvel, és továbbra is küldi a jeleket az agynak, mintha a hiányzó testrész még mindig ott volna. A másik magyarázat szerint az agy mûködése úgy van kódolva, mintha a test egészséges lenne, azaz az agy megõrzi az érintetlen test képét.

7. Biológiai óra
A hipotalamuszban található az ember biológiai órája, amely a test mûködését egy 24 órás ritmus szerint szabályozza. A napi mûködés legnyilvánvalóbb jele a felkelés és lefekvés körforgása, de a biológiai óra szabályozza az emésztést, a testhõmérsékletet, a vérnyomást és a hormontermelést is. A tudósok felfedezték, hogy a fény erõssége elõbbre vagy késõbbre állíthatja ezt az órát a melatonin hormon termelésének befolyásolásával. Jelenleg is folyik a vita arról, vajon a melatoninbevitel segíthet-e a jetlag (idõzónák átlépése repülõvel) kellemetlen hatásainak kiküszöbölésében.

6. Emlékezet
Vannak emlékek, amelykeet nehezen felejt el az ember – ilyen lehet az elsõ csók… De hol õrizzük ezeket a személyes mozikat? A tudósok felfedezték, hogy az agy szürkeállományában található hipokampusz felelõs az emlékek képzéséért és tárolásáért. Kiderült azonban, hogy a valódi és a hamis emlékek is éppen ugyanazt a területet aktiválják az agyban. Ahhoz, hogy elõhívják a valódi emlékekekt, a kutatók arra kérték az alanyokat, próbálják ezeket az emlékekeket a saját kontextusukban felidézni, ami sokkal nehezebb, ha nem valódi emlékrõl van szó.

5. Nevetés
A nevetés egyike a legkevésbé feltárt emberi viselkedésformáknak. A tudósok felfedezték, hogy nevetés során az agy három területe lép mûködésbe: a gondolkodásért felelõs terület, amely segít megérteni a viccet, a mozgásért felels terület, amely mûködésbe hozza az izmokat, és az érzelmekért felelõs terület, amely elõidézi a jó érzést. De az továbbra is titok, miért nevet ez egyik ember buta vicceken, és miért nevet a másik egy horrorfilmen. A nevetés lehet egyfelõl játékos válasz a meglepõ fordulatokra, másfelõl jelzés a másik számára, hogy jól szórakozunk.

4. Természet vagy nevelés?
A hosszú vitában, amely arról szól, vajon a gének vagy a környezet határozza-e meg gondolatainkat és személyiségünket, a tudósok arra jutottak: lehet egyik is, másik is, vagy mindkettõ! A gének tanulmányozása kimutatta, hogy számos olyan emberi jelleg van, amely fölött kevés befolyásunk van, és mégis számos államban az öröklés és a nevelés, úgy tûnik, hatással van arra, hogy kik vagyunk, és mit teszünk

3. A halál rejtélye
Az örök élet Hollywood találmánya. De miért öregszenek az emberek? Az évek során az ember ellenállóképessége a fizikai és a lelki behatásokkal szemben egyre törékenyebbé válik. Az egyik lehetséges magyarázat szerint az öregedés olyan, mint egyéb más humán jelleg: a humán genetika része, és megvannak a maga elõnyei. Egy kevésbé optimista elképzelés szerint az öregedésnek nincs semmi célja vagy eredménye azon kívül, hogy a sejtek megöregszenek az emberi élet során. A tudósok azonban hisznek abban, hogy a tudomány végül képes lesz késleltetni az öregedést.

2. Fagyasztás
Az örök élet nem valóság. De a tudomány egy úttörõ területe, amely a hûtéssel foglalkozik, képes új életet adni. A fagasztóközpontokban a holttesteket folyékony nitrogénben tárolják minusz 78 fokon. Az eljárás lényege, hogy azokat az embereket, akik egy jelenleg gyógyíthatatlan betegségbe haltak bele, lefagyasztják, majd újból “feltámasztják”, amint a jövõben felfedezik betegségük ellenszerét. Azonban eddig még egytelen lefagyasztott embert sem támasztottak fel, ugyanis erre még nem létezik megfelelõ technológia. Mivel, ha a testet nem pontosan a kívánt hõfokon engedik fel, a sejtek megfagyhatnak, és a test darajaira eshet szét.

1. Öntudat
Reggel, ébredés után az ember érzékeli, hogy felkelt a Nap, hallja a madarak hangját, érzi a friss reggeli levegõt az arcán. Más szóval: öntudatánál van. Ez az összetett és bonyolult téma már az antikvitás óta foglalkoztatja a tudósokat, de csak napjainkban vált tudományos kutatótémává. A legnagyobb kérdés ezen a területen, hogy az objektív agyi folyamatok hogyan válnak a egyes emberekben szubjektív tapasztalatokká. Mindenesetre a tudósok számos kérdést fogalmaztak meg a témában.