Elsõsegély tippek ritkábban elõforduló állapotokhoz

A tartósan magas nappali hõmérséklet következményeirõl nem lehet elégszer beszélni. Sokat hallhatunk a kiszáradás veszélyeirõl, illetve a hõség szív-érrendszerre gyakorolt hatásairól, azonban vannak olyan, keveset emlegetett állapotok is, amikre szintén érdemes felkészülni! A WEBBeteg.hu összeállításában a hõártalommal kapcsolatos ritkább esetekrõl, valamint a helyes betegellátásról olvashat.

Hõkimerülés: sóhiány is okozhatja

A hõségre és a nagyfokú fizikai terhelésre a szervezet kompenzációs mechanizmusok beindításával reagál: értágulat és fokozott verejtékezés alakul ki. Amennyiben az elvesztett vizet és ásványi anyagokat nem, vagy nem kellõ mértékben pótoljuk, létrejön a hõkimerülés, melynek két formája lehetséges: vízhiányos és sóhiányos típus. A hõkimerülés általában több nap alatt alakul ki, fogékonyabbak rá a kevés folyadékot fogyasztó, túlsúlyos vagy idõs emberek.

A sóhiányos hõkimerülés során az agy kismértékben megduzzad, amely fejfájáshoz, szédüléshez, hányingerhez vezet. A beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora, kezdetben egyes kis izmok izolált görcse jelentkezik, késõbb nagy terjedelmû, fájdalmas rángások alakulnak ki elsõsorban a kezek, a lábak és a hasfal izomzatában. – olvasható a WEBBeteg.hu-n.

A kezelés kórházi körülmények között lehetséges, ám nagyon fontos, hogy a kiváltó okot mielõbb megszüntessük: a beteget vigyük hûvös helyre, fektessük le, testét hûtõborogatással takarjuk be!

A forróság könnyen vezethet hõkollapszushoz

A meleg miatti ájulás (hõkollapszus) elhatárolható a más okokból kialakuló eszméletvesztéstõl, hiszen jellemzõen rövid ideig tart: néhány pillanattól maximum 15 percig húzódhat. Az ájulás hátterében ilyen esetekben a meleg miatti vérkeringésbeli változások állnak: a szervezet úgy próbálja magát hûteni, hogy a test középvonalától távolabb esõ erek kitágulnak, elõsegítve a hõleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhetõ. A két tényezõ az arra hajlamos egyéneknél agyi vérkeringési zavart, így ájulást okozhat.

A beteget minél hamarabb fektessük le, lehetõleg szellõs, árnyékos, hûvös helyen. Lábait kissé emeljük meg, polcoljuk alá, ruházatát lazítsuk meg. Amennyiben még nem tért magához, ellenõrizzük a légzést és keringést (hõségkollapszus esetén ezek normálisak). Ha a beteg elesett, vizsgáljuk meg, hogy nem szenvedett-e komolyabb sérüléseket.

Túlzott folyadékpótlás: vízmérgezés lehet a vége

A szervezet vízháztartásának szinten tartása a nyári melegben elengedhetetlen. A kiszáradás sajnos sokakat érintõ probléma, amely jó néhány esetben a tudatos folyadékfogyasztással elkerülhetõ lenne. Azonban a víz hiányának hirtelen pótlása is járhat komoly, akár veszélyes mellékhatásokkal: eszméletvesztést, látászavart és izomgörcsöket okozhat.

Amikor a nagyfokú verejtékezés során kialakuló só- és vízhiányos állapotot úgy próbáljuk kompenzálni, hogy egyszerre lezúdítunk 1,5-2 liter vizet, azzal a szervezet ionháztartásának zavarát, vagyis vízmérgezést idézhetünk elõ. A túlzott folyadékpótlás következménye, hogy a vérben lévõ nátrium szintje a kritikus érték alá esik. A nátriumnak viszont alapvetõ szerepe van a szervezetben: a sejtek közötti üzenetek szállításához, illetve a sejtekben és az azok körüli folyadékmennyiség szabályozásához elengedhetetlen. Emellett karban tartja a vérnyomást és elõsegíti az izmok mozgatásához szükséges jelek zavartalan terjedését.

Figyeljünk oda a víz pótlásán felül a megfelelõ ásványi sókra is, emellett fontos, hogy a folyadék pótlása egyenletesen történjen az egész nap folyamán. A vízmérgezés tüneti következményeit a beteg nyugalomba helyezésével csökkenthetjük.