2010. május 4-e az Asztma Világnapja, amelynek idén a legfontosabb üzenete: „Az asztma kontrollálható!” A dedikált napot a Globális Kezdeményezés az Asztmáért szervezet (Global Initiative for Asthma - GINA) szervezi meg minden évben 1998 óta. Akkor mintegy 35 ország vett részt az elsõ asztma találkozón, mára pedig szinte az egész világon események sorát tartják május 4-én. Az Asztma Világnap legfontosabb célja az asztmára vonatkozó ismeretek tudatosítása, az asztma ellátás javítása az egész világon a különbözõ egészségügyi szervezetek közremûködésével. Minden évben a GINA választja ki azt a témát, ami az adott világnap fõ üzenete és eköré szervezik a kampányt és a különbözõ eseményeket. Az idei esztendõben szintén egy pozitív üzeneten van a hangsúly, amellyel a GINA azt szeretné elérni, hogy 50%-kal csökkenjen az asztmások kórházi kezelése az elkövetkezõ öt évben. Ha valaki tudatosan odafigyel a betegségére, betartja az orvosa utasításait, rendszeresen jár szakorvoshoz akkor kicsi a valószínûsége, hogy a hirtelen fellépõ rohamok, vagy súlyos állapotromlás miatt kórházba kerülne.

Magyarországon egyre több asztmás szorul kórházi kezelésre

Az hörgõk, légutak és tüdõ krónikus betegsége, az asztma a világontöbb, mint 300 millió embert érint, és sajnos ez a leggyakoribb krónikus betegség a gyermekek körében. Az asztma tipikus fejlett országokbeli probléma, ahol a légszennyezettség, a különféle allergén anyagok elterjedése miatt egyre többen válnak beteggé. Ugyanakkor a kis és középjövedelmû országokban, az aluldiagnosztizálás és az egészségügyi rendszerek fejletlensége miatt még ma is sok-sok ezer asztmás haláleset fordul elõ. Magyarországon a szénanáthás és az asztmás betegek száma tíz év alatt több mint háromszorosára emelkedett, napjainkban õk adják a tüdõgondozók látogatóinak közel háromnegyedét. Magyarországon jelenleg a 223 ezer asztmával kezelt beteget tartanak nyilván. Nálunk is ez az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség, amely azonban kialakulhat felnõttkorban is. Az asztmás megbetegedések száma, illetve a kórházban eltöltött napok száma évek óta folyamatosan növekszik. Ezzel kapcsolatban Dr. Somfay Attila, a Magyar Tüdõgyógyászok Társaságának elnöke elmondta: „Nagyon fontos az idei Asztma Világnap üzenete, hiszen Magyarországon sajnos egyre több a beteg, ráadásul egyre többen szorulnak kórházi kezelésre. Holott az asztma egy olyan krónikus betegség, ami megfelelõ kezeléssel és életmóddal abszolút kontrollálható. Ha egy asztmás beteg odafigyel az életvitelére és folyamatosan szedi a gyógyszereit, akkor az életminõsége az egészséges emberekéhez hasonlóvá válik. Ha azonban allergén anyagok közelében tartózkodik, vagy meg-megszakítja a gyógyszeres kezelést, akkor súlyos rohamok is kialakulhatnak.”

Mit jelent az asztma kontroll?

A GINA az idei évben az Asztma Világnapján publikálja legújabb irányelveit, amelyek az asztma kontrollra épülnek. Külön tájékoztató anyagokat adtak ki, amelyben pontosan meghatározzák, hogy egy asztmás beteg mikor tekinthetõ hatékonyan kezelt, azaz kontrollált asztmásnak. Ha egy asztmás beteg megfelelõen kontrollálja a betegségét, akkor el tudja látni a feladatait, iskolába és munkába jár, nem esik nehezére a fizikai aktivitás, a torna és a normál sporttevékenységek sem. A nappalait és az éjszakáit nem zavarják meg az asztma tünetei és a legritkább esetben jelentkezik nála roham. Emiatt nem szorul kórházi kezelésre és sürgõsségi ellátásra. Nincs szüksége azonnali rohamoldó gyógyszerekre, ellenben olyan folyamatos kezelést kap, amely személyre szabottan a mellékhatások kiiktatásával biztosítják számára a megfelelõ életvitelt. A folyamatos asztmakontroll megteremtéséhez csak néhány egyszerû lépést kell tennie a betegeknek. Egyrészt folyamatosan szednie kell az asztmatünetek kezelésére szolgáló, orvos által felírt gyógyszereket. A betegeknek ismerniük kell, hogy milyen allergén anyagok és milyen élethelyzetek válthatják ki a rohamokat, és kerülnie kell azokat. Mindemellett évente 2-3 alkalommal akkor is el kell mennie felülvizsgálatra, akkor is, ha nincsenek.

Asztma kisokos

Az asztma a tüdõ krónikus gyulladásos betegsége, és kiújuló – zihálással, fulladásérzéssel, mellkasi feszüléssel és köhögéssel járó –, rendszerint éjszaka jelentkezõ rohamokkal jár. Hosszú távon a nem megfelelõen kontrollállt asztma a légutaktartós károsodásához vezethet. A betegnél roham idején légszomj és zihálás alakul ki, amelyek eltérõ súlyossággal és gyakorisággal jelentkezhetnek. A tünetek naponta több alkalommal is elõjöhetnek, másoknál hetente vagy súlyos fizikai aktivitás, esetleg éjszaka, alvás közben jelentkeznek. Az asztmás roham alatt a hörgõk és a légcsõ megduzzad, így a légutak szûkülnek, ezzel akadályozva a levegõ ki- és beáramlását. Az idõszakos asztma tünetei gyakran okoznak álmatlanságot, nappali fáradékonyságot, csökkentik a fizikai aktivitás szintjét, a betegnek távol kell maradnia az iskolától vagy a munkahelyétõl. Az asztma kialakulásának alapvetõ okai még nem teljesen ismertek. A legerõsebb kockázati tényezõ a genetikai hajlam és környezeti behatások együttes megjelenése: a belélegzett káros anyagok és részecskék allergiás reakciókat válthatnak ki, vagy irritálják a légutakat, súlyos esetben pedig kialakulhat az asztma. Az allergén lehet: beltéri (pl. háziporatkák ágynemû, szõnyeg, kitömött bútorokat, a környezetszennyezés és a kedvtelésbõl tartott állatok szõre), kültéri (pl. pollenek és penészgombák), dohányfüst, légszennyezés. Az asztmás rohamot kiválthatja fokozott fizikai aktivitás, a szokatlanul hideg levegõ, de szélsõséges érzelmi állapot is. Bár az asztma nem gyógyítható, a folyamatos gyógyszeres kezelés segíthet a megfelelõ életminõség kialakításában.

Kapcsolódó anyagok:

Asztma Világnap 2010

Mi az asztma kontroll?

Hogyan kontrolláld az asztmát