Regionális egészségügyi magazinunk mai fél órájában a transzlációs medicina rákkutatásban rejlő lehetőségeivel foglalkozunk. De szó lesz még egy olyan műtéti eljárásról is, mely a gerincfájdalom enyhítését, esetleg megszűnését eredményezheti. Illetve egy etikai kérdésnek is utánajárunk: ki és mit mondhat meg a betegnek arról, mennyire is beteg.

A gerincfájdalom a civilizált társadalmakban élők igen jelentős részét érinti. Elek Péter, a szegedi idegsebészeti klinika osztályvezető főorvosa egy korábbi műsorunkban ezt így összegezte: kétféle ember van, akinek fáj a dereka, és akinek fájni fog. Nemzetközi adatok szerint a 18 éven felüliek csaknem 80-90%-a élete során legalább egyszer szenved olyan derék- vagy hátfájdalomtól, amely egy héten keresztül jelentősen akadályozza megszokott életvitelét. Az sem ritka, hogy ez a fájdalom állandósul. A krónikus gerincbántalmak enyhítésére ma már létezik egy minimál invazív módszer, egy termoterápiás eljárás.

A stúdió vendége: Dr. Balázsfi Márton idegsebész szakorvos, SZTE ÁOK Idegsebészeti Klinika.

A rák diagnosztikájában és kezelésében számos érdekes új út nyílt meg az utóbbi időben. A kutatók kimutatták, hogy a tumort génmutáció okozza. Ez azonban nemcsak tudományos felfedezés, hanem terápiás lehetőség is, hisz a tumorsejteknek más a genomja, ezért bizonyos szerekkel pontosan ezeket lehet megcélozni. Erről a Szegedi Biológiai Kutatóközpont egyik vezető genetikusa beszélt az idei Straub Napokon. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont talán legnagyobb éves rendezvénye a Straub Napok, amely nemcsak tudományos tanácskozás, hanem ekkor adják át a Straub Emlékplakettet. Az intézmény akadémikusai idén Puskás László genetikusnak ítélték oda ezt az elismerést. A stúdió vendége Puskás László tudományos tanácsadó, MTA SZBK Funkcionális Genomika Laboratórium.

- Nem szeretünk beszélni róla, de az élet mindannyiunk számára véget ér, előbb vagy utóbb, de egyszer biztosan. A fejlett társadalmakban a legtöbb ember egészségügyi intézményben búcsúzik el az életétől. Hogyan lehetne megkönnyíteni az utolsó heteket, napokat? Családtagok és orvosok számára is nehéz kérdés ez. A következő riportból kiderül, hogyan került a mesebeli Harry Potter a valódi kórházba, és hogyan segített varázslat nélkül – vagy talán éppen azzal – egy súlyos beteg anyának abban, hogy kicsit megkönnyebbüljön. Ebben segít Dr. Csikós Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi adjunktus, és. Dr. Barabás Katalin Szegedi Tudományegyetem docense.