Kezdőoldal arrow Cikkek, írások arrow Természetgyógyászat arrow Sclerosis multiplex (SM)
Sclerosis multiplex (SM) Nyomtatás E-mail
Idegrostjainkat többrétegű anyag, úgynevezett mielinhüvely veszi körül, amelynek feladata az elektromos impulzusok vezetése az ideg mentén. Az ideghüvely betegségei közül a legismertebb a sclerosis multiplex (SM), amely többnyire fiatal felnőtteket, elsősorban nőket sújt. Pontos okát mindmáig nem ismerik, de az orvostudomány mai állása szerint az a legvalószínűbb, hogy autoimmun folyamat következményeként jön létre.

 

Az SM kialakulásában feltehetően genetikai ok, esetleg vírusfertőzés is közrejátszik, de ennél nagyobb szerepe van a környezeti tényezőknek. Ritka ugyanis a betegség az Egyenlítő közelében felnőtt embereknél, sokkal gyakoribb azonban azoknál, akik a mérsékelt égövön töltötték életük első tíz esztendejét.

Az első tünetek többnyire 20 és 40 éves kor között lépnek fel. Az idegrostok mielinhüvelyének károsodása (demielinizáció) az agy és a gerincvelő bármelyik részén bekövetkezhet, és az érintett területtől függő tünetek jelentkeznek. Ha az izmokat ellátó idegpályák mielinhüvelye károsodik, akkor mozgászavarok (motoros tünetek), ha pedig az érzeteket szállító idegpályák, akkor inkább érzészavarok (szenzoros tünetek) jellemzőek.

Gyakran fordul elő korai tünetként zsibbadás, bizsergés a karban, a lábban, a törzsön és az arcon, a beteg ügyetlenné és erőtlenné válhat. Másoknál szemtünetek (fájdalom, homályos látás, szemideggyulladás, kettős látás, részleges vakság) regisztrálhatók. Mivel a szimptómák szerteágazóak, változatosak és kiszámíthatatlanok, ráadásul megesik, hogy egyetlen tünetet hosszabb ideig nem követ újabb, igen nehéz az SM korai felismerése, pontos diagnózisa. Jelzésértékű lehet, ha a tünetek meleg időben, forró zuhany vagy fürdő, illetve láz és fertőzés hatására fokozódnak.

Az orvostudomány mai felfogása szerint a sclerosis multiplex nem gyógyítható, de a betegség előrehaladását lassítani, a tüneteket mérsékelni lehet. A természetgyógyászat módszerei is képesek erre.

Étrend
Kutatások szerint azokon a területeken, ahol nagyobb számban fordul elő az SM, az étrend gazdag állati zsiradékban, telített zsírsavakban. Különösen szembetűnő, hogy Norvégia szárazföldi területein több az SM-beteg, mint a tengerparton. Az utóbbi övezetben élők kevesebb állati és tejterméket vesznek magukhoz, viszont sokkal több tengeri halat fogyasztanak. Érdekes az is, hogy Japánban igen kis számban fordul elő ez a betegség, ugyanakkor tudjuk, hogy a hagyományos japán konyhának fontos alkotórészei a tenger gyümölcsei, a különféle magvak és a szója. Ezekben az ételekben sok a többszörösen telítetlen zsírsav, így az omega-3 zsírsavak. Az utóbbiak hiánya összefüggésbe hozható a mielinhüvely károsodásával. Mindebből nyilvánvaló, hogy az SM betegeknek érdemes magukhoz venni omega-3 zsírsavakban gazdag táplálékot, továbbá kiegészíteni azt az omega-6 zsírsavakban ugyancsak bővelkedő lenmagolajjal.

Dr. Roy Swank oregoni orvosprofesszor nevéhez fűződik a speciális SM-diéta kidolgozása és alkalmazása. Eszerint a beteg korlátozza a telített zsír bevitelét max. napi 10 grammra, fogyasszon naponta 40-50 g többszörösen telítetlen olajat (tilos viszont a margarin, a növényi zsiradék és a hidrogénezett olajok), egyen mindennap egy evőkanálnyi tőkehalmájolajat, fogyasszon hetente legalább 3 alkalommal tengeri halat, és más forrásokból is gondoskodjon a fehérjebevitelről (hüvelyesek, gabonafélék, zöldség révén). A bevitt telítetlen zsírsavak hatására az immunrendszer az SM betegek szempontjából kedvező módon működik: az immunválasz úgy módosul, hogy eközben nem jelentkeznek azok a káros mellékhatások, amelyek az immunrendszer működését elnyomó (immunszuppresszor) hatású gyógyszereknél lépnek fel.

Nincs rá klinikai bizonyíték, hogy a gyakori táplálékallergénként ismert glutén és tej fogyasztását is érdemes lenne korlátozni. Ennek ellenére tapasztalatok szerint használ a beteg egészségének, ha sikerül étrendjéből kiiktatni az allergéneket.

A megfelelő étrend kialakításakor azt is célszerű figyelembe venni, hogy az SM-betegek nagy részénél valamilyen felszívódási zavar is fennáll. Ha ezekről tud a beteg, könnyebb megakadályozni a hiányállapotok kialakulását.

Életmód
A beteg igyekezzen a lehető legaktívabb, normális életet élni. Testileg-lelkileg egyaránt jótékony hatású a rendszeres testmozgás, ügyelni kell azonban arra, hogy ne következzen be kimerülés. Egy vizsgálat során heti három alkalommal 40-40 percet gyakoroltak a betegek szobakerékpáron, amelynek karerősítő felszerelése is volt. A rendszeres testgyakorlás hatására mind fizikai, mind pszichikai és érzelmi tekintetben mérhető javulás következett be. Ügyelni kell arra, hogy a testmozgásnak olyan formáját válasszuk ki, amely nem emeli nagymértékben a test hőmérsékletét. A nyújtó és erősítő gyakorlatokat vízben is lehet végezni, és hasznos lehet az úszás – de nem meleg vízben! Az óvatos testedzést csak abban az időszakban mellőzzük, amikor a tünetek súlyosbodnak. Kerülje a beteg a túl meleg hőmérsékletet, a meleg fürdőt, a napozást és a túlzott fizikai munkát.

Mivel az SM-beteg a bizonytalan tünetek és a kiszámíthatatlan prognózis miatt általában feszült, nyugtalan, könnyen hajlamossá válik a depresszióra, igen fontos a megfelelő családi, munkahelyi környezet, a megértő társ és barátok. Mindenképpen javasolt valamilyen lazítási (relaxációs) módszer elsajátítása és rendszeres alkalmazása is.

Gyógynövények
Belsőleg és külsőleg egyaránt használhatnak a gyógynövények. Elsősorban idegerősítő növények jönnek számításba. Citromfű (20 g), galagonyavirág (100 g), levendulavirág (100 g) és szurokfű (100 g) keverékéből egy evőkanálnyit forrázzunk le 2 dl vízzel, 15 percig hagyjuk állni. Ez egyszeri adag. Az így elkészített teát a beteg délelőtt és délután fogyassza el. (Dr. Nagy Géza)

A gerinc helyi kezelése mind az izmok, mind az idegszálak egészsége szempontjából előnyös, mert fokozza a vérbőséget. A következő gyógynövények alkalmasak erre a célra: angyalfű, ánizs, bazsalikom, borókabogyó, borsmenta, csalán, eukaliptusz, édeskömény, fahéj, izsóp, kömény, levendula, majoránna, rozmaring. Olyan olajra vagy krémre van szükség, amely az említett gyógynövények valamelyikének (vagy többnek) a kivonatát tartalmazza. A kenőcsöt a hátgerinc mindkét oldalán körkörös mozgással masszírozzuk be a testbe, alulról felfelé. (Dr. Nagy Géza)

Tapasztalt bioenergetikus és/vagy pránagyógyász ugyancsak javíthat a gerinc energetikai állapotán, ezáltal a beteg közérzetén.

Illóolajok
Aromalámpában párologtatva hasznosak a feszültség- és félelemcsökkentő illóolajok, például a citromfű, a levendula, az erdei fenyő, a geránium, a mandarin és a narancs.

A beteg fürdővizébe érdemes csepegtetni néhány cseppnyi levendula és rozmaring illóolajat. A fürdés 20 percig tartson, lefekvés előtt.

Reflexológia
Kezelendő zónák a lábon: vese, mellékvese, húgyvezeték, húgyhólyag, agy, hipofízis, gerinc (végig).

A vesezóna, mivel páros szervről van szó, mindkét lábon megtalálható. A talp közepétől indul, a húgyvezeték zónáján keresztül halad a belső boka irányába, a húgyhólyagzóna felé, és ebben az irányban kell masszírozni is. A mellékvesezónát mindkét lábon közvetlenül a vesezóna felett, de mélyebben találjuk meg.

Az agy zónájának kezeléséhez a nagyujj begyét, a talp felőli párnás részét, valamint a második ujj felé eső oldalát masszírozzuk. A jobb agyfél reflexzónája a bal lábon, a balé pedig a jobb lábon található. A hipofízis reflexzónája mélyen, a nagylábujj közepén van.

A gerincre úgy hathatunk, hogy végigmasszírozzuk a láb belső szélét a nagyujjtól a sarokig. Kényelmes a beteg számára a kéz kezelése is. A gerinc zónája mindkét kézen a hüvelykujj külső szélétől indul, és egészen a csuklóig tart. Az ujjbegynél a nyaki gerinc, lejjebb a háti gerinc, a csuklóhoz közel a lumbális és az ágyéki szakasz, valamint a keresztcsont masszírozható.

Akupresszúra
Testen kezelendő pontok: a húgyhólyagvezeték pontjait célszerű végig nyomogatni, masszírozni felülről lefelé a gerinc mentén, mindkét oldalon, kétujjnyira a gerinctől.

Táplálékkiegészítők
A hiányállapotok kialakulásának megelőzésére jó minőségű és hatékony multivitamin- és multi ásványi anyag készítményre van szükség. Előnyös továbbá a C- és az E-vitamin, a szelén, a lenmagolaj, a tengerihal-olaj és a B12-vitamin bevitele.

A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) kivonata antioxidánsként javítja a központi idegrendszer, az idegsejtek működését, az idegrendszer vérellátását.

Megfontolandó a fehérjebontást segítő enzimkészítmények szedése is, mert ezek csökkentik a keringő immunkomplexek szintjét, ennek révén pedig a tünetek fellobbanásának gyakoriságát és súlyosságát. Elsősorban a papayából nyert papain, az ananászból származó bromelin, valamint a hasnyálmirigy-kivonat jön számításba. Hasznos lehet a „barátságos bélbaktériumnak” is nevezett Lactobacillus acidophilus szedése is, mert segít helyreállítani az egészséges bélflórát.

Érdemes megpróbálni a Q10-koenzim alkalmazását, mert ez az étrend-kiegészítő javítja a keringést, a szövetek oxigénellátását, valamint erősíti az immunrendszert.

Az aminosavak közül olyan komplex készítmény ajánlott, amely tartalmazza az l-leucint, az l-izoleucint és az l-valint.

Hasznos lehet továbbá a melegítő, élénkítő és serkentő hatású zab-, ginszeng- és gyömbérkivonat szedése is.

Kürti Gábor

A szerző természetgyógyász, Budapesten a XII. kerületben rendel

Forrás: Természetgyógyász Magazin

 



Activon Bőrgyógyászat Cikkek Hírek OEP Prioritási sorrend: széfektől javul a beteg állapota Sclerosis multiplex Szerkesztői cikkek Teszt anyagcserezavar belgyógyászat bőrgyászat bőrgyógyászat cukorbetegség demcsák egészségpolitika felhívás gyógyszerár győgyszerár hirek hírek kórház neurológia nőgyógyászat pszihiátria sclerosis multiplex szenvedélybetegség szerkesztői szte szívügyeink természetgyőgyászat táplálkozás téplálkozás urológia urológus vastagbél vizitdíj életmód életmódi
Diagnózis YouTube Csatorna

Diagnózis a Facebookon

Kiemelt támogatóink:

Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ
Szegedi Biológiai Központ