A magyar nõk 87 százaléka - saját bevallása szerint - szokta vizsgálni melleit egészségügyi szûrési céllal - derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb kutatásából, amelyet a cég az Euromedic Diagnosztika megbízásából készített.

A fiatalabb korosztály körében kevéssé ismert a mammográfia.

A vizsgálat eredményei alapján a nõk 8 százaléka azért hanyagolja el a vizsgálatot, mert nem érzi szükségesnek azt. Arányuk az életkor emelkedésével jelentõsen csökken, viszont fontos kiemelni, hogy a 18-35 év közöttiek 13-14 százaléka vélekedik így. Viszonylag alacsony (5%), aki nem tudja mi a teendõ a mellek vizsgálata kapcsán, õk elsõsorban 18-25 év közötti fiatalok (13%).

A legtöbben, a nõk 43 százaléka tapintásos módszerrel maga is figyeli emlõit, arányuk elsõsorban a középkorú-idõsebb hölgyek és a magasabb végzettségûek esetében magasabb.

A nõk közel 20 százaléka orvosi segítséget vesz igénybe. A nõgyógyász által végzett tapintásos mellvizsgálat aránya a 18-25 év közöttiek körében kiemelkedõsen magas (34%) más korcsoportokhoz képest.

A válaszadók 26 százaléka mûszeres vizsgálattal ellenõrizteti melleit, és arányuk a 46 év felettiek körében ugrik meg jelentõsen: ennél fiatalabb korban ugyanis 10 százalék körül vagy attól jóval elmarad, 45 év felett viszont 40-45 százalék a mammográfiát említõk aránya.

A mellrákkal kapcsolatos statisztikák ismeretében némiképpen fenntartásokkal fogadhatók a fenti eredmények. Fontos megjegyezni, hogy a kutatás célja annak vizsgálta volt, mennyire van jelen a mell vizsgálata a magyar nõk egészségtudatosságában, gondolkodásában, nem vizsgálta ugyanakkor az ellenõrzések gyakoriságát vagy a saját részre végzett tapintásos vizsgálat helyességét. Hangsúlyozni kell, hogy nem elég a szûrés szükségességérõl tudni, annak hatékonysága érdekében megfelelõ eljárással és rendszerességgel kell azt végezni.

Mammográfiával a mellrák korai stádiumban is kimutatható

A felmérésbõl kiderül, hogy csak az idõsebb korosztály veszi számításba a mammográfia lehetõségét.

„A mammográfiával már korai stádiumban lényegesen jobban felismerhetõek a kóros elváltozások, és a rákmegelõzõ állapotok. Tudományosan bizonyított, hogy a 40 év feletti korosztályban a mammográfia jelenleg az egyetlen olyan módszer, amely alkalmas az emlõdaganatok korai felfedezésére, a szûrésre. Ezt még a hagyományos mammográfiás technika alkalmazásával érték el. Az utóbbi két évtizedben tökéletesített digitális technikával bizonyos tekintetben, például meszesedések diagnosztikájában, valamint kötõszövet-dús (denz) emlõben jobb diagnosztikus eredmények érhetõk el. Emellett nem elhanyagolható az a tény, hogy a digitális mammográfia alkalmazása során közel 25%-kal kisebb sugárterhelés éri az emlõt."- hangsúlyozza dr. Ormándi Katalin, Magyar Radiológusok Társasága (MRT) Emlõdiagnosztikai szekciójának elnöke.

„A berendezés az orvos-szakmai szempontból is további jelentõs elõnyökkel jár, hiszen a felvételek elkészítése egyszerûbb, gyorsabb, lehetõség nyílik a távleletezésre, valamint a szakmai és szakmaközi konzultáció is könnyebben biztosítható." - teszi hozzá a doktornõ.

A fenti szakmai ismeretek, valamint a lakossági igények eredményeként a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának közremûködõje, a Euromedic Diagnosztika 2011. november 22-tõl két új, digitális mammográfiai berendezés mûködtetését kezdte meg a Klinikai Központ két telephelyén, a Rendelõintézetben és a Pathologiai Intézetben.

A Szinapszis Kft. 2011 novemberében telefonos, kérdõíves kutatás keretében vizsgálta a kérdést. A válaszadó hölgyek száma összesen 550 fõ volt, a minta országos lefedettségû, életkor, régió és településtípus alapján országosan reprezentatív.